Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
A Sztálin tartományi példa 375 A Jelentésből a nemzetiségek jogos elégedetlensége is kiolvasható: „Gyakran megtörténik, hogy a rajoni Néptanácstól a tiszta magyar községekbe csak román nyelvű végzések, utasítások, körlevelek érkeznek, egyes esetekben a pártanyagok, különösképpen a körlevelek is csak románul jutnak el ide. A filmeknek csak román feliratuk van. Érződik a színdarabok hiánya. A Művelődési Útmutató magyar kiadása jórészt a román fordítása, a helyi és nemzetiségi sajátosságokat nem veszi figyelembe. Általában igen kevés az olyan irodalmi, művészeti és nevelő alkotás, mely a székelyföldi lakosság életéről és harcáról szól. Úgyszintén hiányzanak a magyar nyelvű technikai kiadványok."25 De mindez a nacionalizmus, sovinizmus a kizsákmányoló, reakciós elemek befolyásának erősödésével függ össze. Mert a Tartományi Pártbizottság és a Rajoni Pártbizottságok „nem foglalkoztak a sovén és nacionalista megnyilvánulások megismerésével és leküzdésével, nem látták meg ezekben a megnyilvánulásokban, különösképpen a paraszti szektorban az osztályharc formáit, nem foglalkoztak komolyan a tömegeknek a hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében való nevelésével, önmegnyugtató magatartásuk volt és alábecsülték ezt a problémát".26 A kivizsgálok szerint az agitátorok számára nem tűzték ki célul a sovinizmus és nacionalizmus leküzdését. Az államapparátus27 pedig nem tárta fel a szükséges módon a reakciósok tevékenységét. Végül pedig „jelentős gondot okoz, hogy a tömegében magyarok lakta rajonokban nincsen ipari munkásság, és a szegényparasztságnak az ipari munka fele való irányítását ezekben a rajonokban eddig elhanyagolták”.28 A brigád tagjai pontosan utánajártak annak is, hogy Sztálin tartományban hogyan adták tovább, dolgozták fel a párt és állami szerkezetekben az utóbbi két évben kiadott 11 párt- és kormányhatározatot, illetve irányelvet. Az 1950-es és 1951-es állami tervet ismerték a munkások. Az RMP KB-nak a kollektív gazdaságokra vonatkozó körlevelét azonban hiába küldték ki 1951. január 30-án a tartományi pártbizottságnak. Hiszen annak tartalmát a Sepsiszentgyörgy rajon Agrárszekciójának aktivistái február 20-án még nem ismerték. Sztálin rajonban az első titkártól nem került tovább a körlevél. Február 18-án Vulkán, Zernyest, Höltövény községekben a pártalapszervezetek szintén nem tudtak róla. A KB és a kormány tavaszi vetési kampányra vonatkozó határozatát feldolgozták Sepsiszentgyörgy rajonban a pártalapszervezetek titkáraival. A meglátogatott falvakban azonban a párttagok nem ismerték a határozatot. Az RMP KB plenáris ülésén a szakszervezeti problémával kapcsolatban hozott határozatot a Szovromtraktor 4 ellenőrzött alapszervezetében sehol sem ismerték. Az RMP KB-nek a pártnak az ifjúság körében végzendő tevékenységével kapcsolatos határozatának ismertségét és alkalmazását ellenőrizve a Steagul Rosu üzemben kiderült, hogy a pártbizottság nem törődik a fiatalok munkájával.29 Egyes esetekben a párt irányvonalától eltérő állásfoglalásokra is sor került. A csíkcsicsói állomás CFR alapszervezete a büróval együtt az alapszervezeti gyűlésen a begyűjtési rendeletek ellen foglalt állást. Hasonló történt a Sztálin tartományi Cristian, Vulkán, Höltövény községekben. Cristianban 21 párttag, élen a pártitkárral és a Néptanács elnökével, nem adta be az előírt termésmennyiséget. Lövétén a párttagok a tejbeszolgáltatással kapcsolatban fogalmaztak meg különvéleményt. A komollói kollektív 25 Uo. 49. f. 26 Uo. 49. f. 27 Ennek a hivatalos szövegekben előforduló kifejezésnek a jelentése ebben a korszakban: a Szekuritáté. 28 ANIC Fond CC al PCR, Cancelarie, 70/1951. cs. 50. f. 29 Uo.
