Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
A Sztálin tartományi példa 373 zó 1948. decemberi határozatát.18 Másrészt azt ellenőrizték, hogy miként alkalmazták az RMP KB és a kormány határozatait és útmutatásait. Harmadrészt pedig a Sztálin tartományi pártbizottság egyes tagjainak pártszerűtlen magatartását vizsgálták meg. A Jelentés készítői még az eredmények bemutatása előtt ismertették a tartomány legfontosabb statisztikai adatait. A tartomány 540 000 lakójának 31,8%-a román, 61,79%-a magyar és 5,41%-a német nemzetiségű volt. Romániában ebben a tartományban a legnagyobb a nemzetiségiek aránya (67,2%).19 Ez indokolta, hogy itt kerüljön sor az 1948-as határozat hatásvizsgálatára. A tartomány összlakosságának 5,84%-a (31 581 fő) volt párttag. (Ez jelentős arány, hiszen 1952-ben, a Magyar Autonóm Tartomány létrejöttekor az ott élő lakosságnak csak 2,9%-a volt a kommunista párt tagja.) Sztálinvárosban a tartományi átlagnál messze magasabb (14,52%) volt a párttagok aránya. A tartomány kommunistáinak 55,38%-a valamelyik nemzetiségi csoportba tartozott (magyar 54,01%, zsidó 0,87%, német 0,5%). Tehát 1951-ben a románokhoz képest, a nemzetiségiek nem voltak a tartományi párttagság körében felülreprezentálva. Sőt Sztálinvárosban csak 27,01% a párttagok között a nemzetiségiek aránya (és döntően, 24,35%, magyarokról van szó). A kivizsgálás eredményei A Jelentés készítői szerint a nemzeti probléma „ebben a tartományban pártunk politikai harcának alapproblémái közé tartozik”.20 Hét pontban foglalták össze a tapasztaltakat. Az első helyre a pozitív példák kerültek: a nemzetiségek körében a párt és kormány iránti hűség, testvéri együttélés számos példája tapasztalható. A román többségű gyárakban (Szovromtraktor, Steagul Rosu) magyarok is vannak az élmunkások, újítók között, a magyar többségű gyárakban (Strungul, Pázsmári posztógyár) a tervet teljesítik vagy túlteljesítik. A magyar többségű rajonokban az őszi mezőgazdasági tervet idejében és jó feltételek között teljesítették. A bizalom kiemelkedő jele, hogy a szegényebb rétegből származó magyar fiatalok körében nagy népszerűségnek örvend a néphadsereg. ,,A tartomány 3800 néptanácsi képviselője közül 2595 magyar,21 87 szász, ez általános elégedettséget kelt az együtt élő nemzetiségek körében.”22 Ennyit a pozitívumokról. A következő hat pont ugyanis a negatívumokkal foglalkozik. 18 1948 decemberében jelent meg a Román Munkáspárt Központi Vezetősége Politikai Irodájának határozata a nemzeti kérdésben (magyar nyelven lásd a Romániai Magyar Szó 1948. december 15-i számában). Ez a határozat politikai szöveg: elsődleges szerepe, hogy kiindulópontja legyen az elkövetkező években az osztályharc egyik „frontján” a nacionalista-soviniszta megnyilvánulások elleni harcnak. Ugyanakkor nyilvánvalóan a kommunista államhatalom, a román állami szerkezet megerősítését is szolgálja: „Csak úgy biztosíthatjuk országunk nemzeti függetlenségét és szuverénitását, a szocializmus felépítését országunkban, ha az összes dolgozók, nemzetiségre való tekintet nélkül, egyesülnek.” A határozat megállapítja, hogy „A polgári nacionalizmus politikája a népek megosztásának, leigázásának és elnyomásának politikája”. Nem kezdődő folyamatról, hanem eredményről, új helyzetről beszél: ,,A Román Kommunista Párt kezdeményezésére, demokratikus rendszerünk véget vetett minden nemzeti és faji megkülönböztetésnek, egyenlő jogokat biztosított az együtt lakó nemzetiségek számára, és anyagi feltételeket teremtett meg e jogok gyakorlására.” Ugyanakkor kijelöli a közvetlen teendőket: „Teljes határozottsággal folytatni kell az úgynevezett „magyar egység”, vagyis az országban élő összes magyarok „egységét” hirdetők leküzdését, akik a kizsákmányoltakat és a kizsákmányolókat egy kalap alá akarják venni. Következetesen kell küzdeni azok ellen, akik tagadják a munkásosztály pártjának vezető és irányító szerepét.” 19 Az 1950-ben létrehozott Maros tartományban csak 54% a magyarok aránya, Kolozs, Bihar tartományokban ennél is kisebb. 20 ANIC Fond CC al PCR, Cancelarie, 70/1951. cs. 45. f. 21 Azaz 68,28%, a magyar lakosság arányánál lényegesen magasabb. 22 ANIC Fond CC al PCR, Cancelarie, 70/1951. cs. 45. f.
