Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)

A kisebbségi intézményesség

A Sztálin tartományi példa 369 Román centrum - és a régiók A periféria sorsát évtizedekre meghatározta, hogy milyen belső hierarchiát és milyen rendelkezési behatároltságot kényszerítettek rá. Romániában 1950-ben hozták létre az elsődleges és a másodlagos centrum-periféria szerkezeteket: a tartományokat és a rajonokat. Ezek egyben viszonyteremtő szerkezetek voltak. A vidék, a falvak és köz­ségek a rajoni központ felé orientálódtak, a rajoni központ pedig a vidék feletti uralmat szervezte, világosan kirajzolva a kisrégiós méretű viszonyrendszereket. A tartomány ugyanezt tette a rajonokkal. Az államhatalom központi szerveinek mint adminisztráló centrumoknak pedig a tartományok voltak az alárendeltjei.6 Bárhogy is nevezték és szervezték a közigazgatási rendszert, az egyes területek (gazdasági és társadalmi) központjai a városok voltak. Ezek vetélkedtek a közigazgatá­si hierarchiában elfoglalható helyekért. Az 1950-ben megteremtett új rendszer három­féle várost definiál: köztársasági, tartományi és rajoni alárendeltségűt. A tartományi-ra­­joni besorolás a hatalmi szerkezetben való újrapozícionálást jelentette: a régebbi me­gyeközpontok mintegy fele kiemelkedett, tartományi központtá vált. Fele pedig vissza­esett kisrégiós központ szintre.7 Ez történt a Székelyföldön Székelyudvarhellyel, Csík­szeredával, Sepsiszentgyörggyel. Két év múlva azonban megint fordult a kocka, csak 18 tartomány és ennek megfelelően 18 tartományközpont maradt. Ezek váltak napjainkra Románia 100 000 lakosnál népesebb nagyvárosaivá. Újabb szereposztásra 1968-ban a megyésítéskor kerül sor. A centrum-periféria vi­szonyrendszerek kialakításában Romániában mindmáig 1968 a végpont. Nem pusztán azért, mert az új, Ceauçescu vezette pártelit - az idősebbeket kiszorítva, az új pozíci­ók kialakításával és elfoglalásával - ekkor szervezi és szilárdítja meg a hatalmát a pe­rifériákon. 1968 nemcsak az ekkor kiszabott megyehatárok és ezzel a megyei, máig érvényes centrum-periféria viszonyrendszerek létrejöttének éve, hanem ekkor növelik meg a városok területét a szomszéd települések hozzácsatolásával. Ugyanekkor ala­6 Az 1950. V. törvény rendelkezik a Román Népköztársaság területi-adminisztratív rajonálásáról. ,,A tar­tomány adminisztratív-gazdasági elhatárolt egység, amelyre a párt és kormány politikájának megvalósí­tásában az államhatalom központi szervei közvetlenül támaszkodnak. A tartomány közvetlenül az állam központi szerveinek van alárendelve."(Eredetiben: „Regiunea este unitatea administrativ-economicá delimitatá teritorial, pe care se sprijiná direct organele centrale de Stat ín ínfáptuirea politicii Partidului çi Guvernului. Regiunea. este subordonatä direct organelor centrale ale Statului.”) Lásd: Buletinul Ofi­­cial nr.77 din 7 septembrie 1950. 7 A megyék helyett 28 tartomány jött létre: 1. Arad (székhelye Arad), 2. Arges (Piteçti), 3. Bacäu (Bacäu), 4. Nagybánya (Nagybánya), 5. BTrlad (Bírlad), 6. Bihar (Nagyvárad), 7. Botoçani (Botoçani), 8 Bukarest (Bukarest), 10. Kolozsvár (Kolozsvár) 11. Konstanca (Konstanca), 12. Dőlj (Krajova), 13. Galac (Galac), 14. Górj (Tírgu-Jiu), 15. Hunyad (Deva), 16. lalomi(a (Câlâraçi), 17. laçi (laçi), 18. Maros (Marosvásár­hely), 19. Prahova (Plojest), 20. Putna (Focçani), 21. Radna (Beszterce), 22. Szörény (Karánsebes) 23. Szeben (Szeben), 24. Sztálin (Sztálinváros, régi nevén Brassó), 25. Szucsáva (Cínpulung-Moldovenesc), 26. Teleorman (Roçiori-de-Vede), 27. Temesvár (Temesvár), Vîlcea (Rímnivu-VTIcea). 1952-ben 18-ra csökkentették a tartományok számát, ezek a következők: 1. Arad (székhelye Arad), 2. Bacäu (Bacäu), 4. Bîrlad (Bîrlad), 5. Bukarest (Bukarest), 6. Kolozsvár (Kolozsvár), 7. Konstanca (Konstanca), 8. Krajo­va (Krajova), 9. Galac (Galac), 10. Hunyad (Deva), 11. laçi (laçi), 12. Nagyvárad (Nagyváérad) 13. Piteçti (Piteçti), 14. Plojest (Plojest), 15. Sztálin (Sztálin), 16. Szucsáva (Szucsáva), 17. Temesvár (Temesvár), 18. Magyar Autonóm Tartomány (Marosvásárhely). 1956-ban megszüntették Arad és Bîrlad tartományo­kat, és 1960-ban is, bár a tartományok létszáma nem változott, jelentős átszervezések, átnevezések történtek - ekkor jött létre például a Maros Magyar Autonóm Tartomány is. 1950-ben 231 rajont hoz­tak létre, ezek száma minden átszervezéskor változott. Például 1952-ben, a Magyar Autonóm Tartomány keletkezésekor létesítették Toplica rajont, 1956-ban Keresztek rajont. Ez utóbbit 1960-ban az 1950-ben létrehozott Erdőszentgyörgy rajonnal együtt megszüntették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom