Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
358 Nagy Mihály Zoltán Az MNSZ érdekvédelmi/érdekképviseleti intézményrendszere Az MNSZ érdekvédelmi/érdekképviseleti intézményrendszerének létrehozása egyrészt a szervezet politikai célkitűzéséből, másrészt a román államigazgatás túlpolitizáltságából következett. 1945-től kezdődően a szakigazgatási szervek döntéseit a belpolitikai erőviszonyoknak megfelelően felállított politikai jellegű bizottságok vizsgálták felül, de tulajdonképpen itt hozták meg a végső döntéseket. Az MNSZ-nek, mint a román politikai rendszertagjának, valamint az ODA, vagyis a kormánykoalíció támogatójának helyet biztosítottak, vagy ők maguk pozíciókat követeltek ezekben a bizottságokban. Az MNSZ 1944 őszén csupán az etnikai érdekek artikulációjára vállalkozott, az északerdélyi példák ellenére a dél-erdélyi központ - eddigi kutatásaink szerint - tartózkodott bármilyen jellegű érdekvédelmi struktúra kialakításától.87 Az MNSZ irányította nemzetiségi érdekvédelmi intézményrendszer alapjait az 1945-ben elfogadott szervezeti szabályzatban fektették le. Az első kongresszus alkalmával elfogadott szervezeti szabályzat értelmében az MNSZ célja:....e) a romániai magyarság gazdasági, közművelődési, jogi és közigazgatási érdekeinek demokratikus szellemben való intézményes védelme és a nemzeti jogegyenlőség megvalósítása.”88 Szervezeti szinten elsősorban a jogi és közigazgatási bizottságokra89 hárult ezen feladatoknak az ellátása, de a napi gyakorlatban a gazdasági és a közművelődési bizottságok is hasonló tevékenységet végeztek.90 Az országos, a megyei, illetve szükség esetén járási szinten felállított jogi és közigazgatási bizottságok munkálatait - az eredeti elképzelés szerint - ügyvédek vagy jogi és közigazgatási ügyekben járatos MNSZ-tagok vezették volna. A felmerülő sérelmes ügyek orvoslása érdekében első lépésben a helyi hatóságokhoz fordultak, majd viszszautasítás esetén a Központi Intézőbizottsághoz terjesztették fel azokat, természetesen a bírói eljárásban előirt formai követelményeknek megfelelően.91 A beérkezett panaszokat jegyzőkönyvbe vették, az általános jellegű jogsérelmek esetében (CASBI, földreform, inkadrálás stb.) pedig adatgyűjtést végeztek.92 Az így elkészült bizonyító iratanyag jó tárgyalási alapként szolgált a helyi közigazgatási szervekkel, illetve a kormánnyal és az RKP-val folytatott tárgyalások során. A panaszáradat miatt az MNSZ Központi Intézőbizottsága 1946 februárjában kiadott körlevelében arra 87 Az MNSZ Központi Intézőbizottsága az 1944. november 3-i utasításában a következő bizottságok megalakítását kérték a megyei, illetve helyi szervezetetektől: közművelődési, sajtó-, testnevelési, női bizottság, és ifjúsági csoport. Bányai-hagyaték, MOL XIX-J-l-l (1944-1958), 1. doboz, 1/b. ikt. sz. 1/1944. sz. n. 88 A Romániai Magyar Népi Szövetség szervezeti szabályzata. Kolozsvár, Minerva, 1945. 3. p. 89 A szervezeti szabályzat 26. szakasza értelmében a jogügyi és közigazgatási bizottságok „feladata a megye magyarságát érintő jogi és közigazgatási kérdések feldolgozása és a megyei vezetőségen keresztül az illetékes megyei hatósági szervek vagy pedig a szervezeti központ elé terjesztése". Uo. 12. p. 90 A szervezeti szabályzat 17. szakaszának rendelkezései: „A gazdasági bizottság a romániai magyarság gazdasági kérdéseivel foglalkozik. Feladata a magyar gazdasági intézményeknek a Magyar Népi Szövetség kereteibe való bekapcsolása és működésüknek a hasonló jellegű állami és más intézmények működésével való egybehangolása.” Uo. 9. p. 91 Az MNSZ Országos Végrehajtó Bizottságának 335/1945. sz. körlevele 1945. júniusában a jogi és közigazgatási bizottságok működése tárgyában. ANDJ Cluj, 26. F. UPM Cluj, 1/1945. dós. 149. f. 92 Lásd a Torda megyei agrársérelmekről elkészült községenkénti kimutatást. ANDJ Cluj, 28. F. UPM Turda, 2/1946. dós. 82-164. f., 239. f. A Központi Intézőbizottság jogi és közigazgatási ügyosztálya az 1946. február 4-én kibocsátott körlevelében arra kérte a vármegyei jogi és közigazgatási bizottságokat, hogy az adatokat ne hiányosan küldjék fel. ANDJ Cluj, 28. F. UPM Turda, 1/1946. dós. 2. f. Az MNSZ jogügyi osztálya az érintett személy által megfelelően kiállított ügyvédi meghatalmazás birtokában a bíróságokon is eljárhatott. ANDJ Cluj, 28. F. UPM Turda, 1/1946. dós. 16. f.
