Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
Érdekvédelem és pártpolitika 359 utasította a jogi és közigazgatási bizottságokat, hogy az egyéni sérelmekkel ne forduljanak a bukaresti vagy a központi irodához, hanem azokat lehetőleg helyben intézzék el.93 Hatékony jogvédelemről még így sem beszélhetünk, mert a 23 erdélyi megyei szervezet közül csak 12 megyében működött állandó jellegű jogi és közigazgatási iroda vagy legalábbis jogi tanácsadás.94 A konkrét adatok (írásbeli bizonyítékok, jegyzőkönyvek stb.) birtokában a jogügyi iroda előadója csak akkor járt sikerrel, ha az ügyet az MNSZ elismert politikusai is felkarolták95 vagy megszerezték a megyei politikai bizottság támogatását.96 A központi utasítások szerint helyi szinten a városi, illetve a községi gazdasági bizottságok az adott város vagy község területén működő magyar közösségi tulajdonnak számító gazdakörök, szövetkezetek irányítását kellett volna, hogy átvegyék, de a valóságban a magyar gazdasági sérelmek feldolgozására törekedtek.97 Néhány esetben az Ekések Frontjával vagy az RKP delegátusaival közösen elvégzett kiszállás során orvosolták a helyi vagy megyei szakigazgatási szervek által elkövetett szabálytalanságokat.98 Az egyéni panaszokat tartalmazó jegyzőkönyvek, az általános jellegű sérelmekről készült kimutatások, az ügyek rendezése érdekében végzett kijárások mind-mind azt sugallták, hogy az MNSZ védelmébe veszi a magyar lakosságot, képviseli a „magyar ügyeket” a román állami hatóságok visszaéléseivel szemben. Az MNSZ számára az érdekképviseleti funkció önlegitimációs eszközként működött, leginkább ezen keresztül mobilizálta a magyarságot. Az MNSZ Országos Szervező Bizottságának elnöke, Mezei Lajos a Kolozs megyei szervezet nagygyűlésén a csehszlovákiai magyarság sorsával példálózva mutatott rá arra, hogy az MNSZ Romániában megakadályozta a hasonló események bekövetkezését: „az erdélyi magyarság a csehszlovákiai magyarság sorsára jutott volna, de az MNSZ az, amely eddig is, és ezek után is a magyarság védelmére kel, és annak érdekeit képviseli”.99 A magyar népesség számára a szervezet érdekképviseleti funkciója hozzájárult az MNSZ-szel való azonosulás, a pártidentitás, valamint a párttámogatás kialakulásához. Ugyanakkor egyfajta tiltakozási csatornaként is működött. A Torda megyei kövendi szervezet elnökének jelentése is erről tesz tanúbizonyságot: 93 ANDJ Cluj, 28. F. UPM Turda, 1/1946. dós. 7. f. 94 A Központi Iroda beszámolója a székelyudvarhelyi kongresszuson. Lásd Nemzetiségi Anyaszervezetünk. Kurkó Gyárfás két beszéde, Intézőbizottsági jelentés, közgyűlési záróhatározat az MNSZ Székelyudvarhelyt 1946. június 27-30. között megtartott országos nagygyűlésén. Kolozsvár, MNSZ intézőbizottsága, 1946. 26. p. A Központi Iroda vezetője, Csákány Béla jelentésében hangsúlyozta, hogy a jól működő jogi irodák egyes megyei szervezeteknél „panaszirodákká” váltak. Uo. 16. p. Csákány Béla a jól működő megyei jogi irodák közé sorolta a Torda megyei jogi és közigazgatási bizottságot, holott éppen a bizottság október havi jelentéséből fény derül arra, hogy nem volt állandó jellegű megyei jogügyi iroda. ANDJ Cluj, 28. F. UPM Turda, 1/1946. dós. 180. f. 95 A Kolozs megyei MNSZ végrehajtó bizottságának október 18-i ülésén a jogügyi iroda politikai támogatást kért, mert az előadó szerint „szükség van 2-3 politikusra, aki ott, ahol a jogvédelem hatásköre megszűnik és politikai súlyra van szükség, harcos kiállásával eredményt biztosít”. ANDJ Cluj, 26. F. UPM Cluj, 2/1946. dós. 252. f. 96 A Kolozs megyei MNSZ végrehajtó bizottságának december 3-ai ülésén a megyei jogügyi iroda vezetője javasolta, hogy az üzlethelyiségek kiürítésének kérdését terjesszék fel a megyei politikai bizottsághoz, mert ebben az ügyben csak ott lehet eredményt elérni. ANDJ Cluj, 26. F. UPM Cluj, 2/1946. dós. 285. f. 97 ANDJ Cluj, 28. F. UPM Turda, 1/1946. dós. 10., 13., 14. f. Például a gazdasági bizottságokon keresztül ismertették az újabb és újabb CASBI törvényekkel kapcsolatos tennivalókat. Uo. 21., 30-31. f. 98 A Kolozs megyei szabálytalan birtokba helyezések felülvizsgálása. ANDJ Cluj, 26. F. UPM Cluj 5/1947. dós. 135. f. 99 Mezei Lajos felszólalása a Kolozs megyei szervezet 1946. január 23-i nagygyűlésén. ANDJ Cluj, 26. F. UPM Cluj, 2/1946. dós. 102. f.
