Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
308 Oláh Sándor Nem maradt írott dokumentum arról, hogy az 1954-es helyi kezdeményezést jelentékeny rajoni propaganda is támogatta volna. Az almásiak a szomszédos falvak társulásaiban, kollektív gazdaságaiban dolgozó ismerőseiktől is tájékozódtak a közös gazdálkodásról. A Homoródszentpálon 1952 tavaszán megalakult kollektívben 1954-ben „nehezen megy a munka nincs egy akarat..." Vargyason 1956 őszén a társulásról „csak rosszat lehet hallani”.28 Homoródalmáson, akárcsak Udvarhely rajon más falvaiban a kollektívszervezés kezdeti kudarcai után a rajoni vezetés - a központi politikai nyomás enyhülésével párhuzamosan - átmeneti időre meghátrált. A helyi kezdeményezők és a rajoni támogatóik az ötvenes évek második felétől társulás szervezésével próbálkoztak. Homoródalmáson 1957 tavaszára tervezték a társulás felavatását: „Kovács Rebiék be álottak a társulásba, kezdtek szaporodni tavaszra kialakul, Bence Dénes talán meg Ígérte a gyűlésbe hogy tavaszra meg lesz” - írta 1956 októberében S. J.291957-ben csak ősszel kezdték újra szervezni a társulást. Ebben az évben „gabonaféléket nem kelet beadni, mentek a földvásárok, az élet nem volt olyan terhes mind a múlt évekbe, de hogy békövetkezet Novemberben kezték megszervezni a társulást és a népet mintha leforrázták volna, nemigen ment még a kapun se ki. Hát nem tudom leirni, hogy milyen nagy gondolkozásba voltunk, mit tugyunk teni...” (A. P.) A társulás nagyobb parcellák kialakítását, birtokösszevonásokkal tagosított földek művelését feltételezte. A földek összevonását azonban sem 1957-ben, sem 1958-ban nem sikerült akkora területeken megvalósítani, hogy a közös termelés elkezdődjön. A Szabó család levelezéséből ennek az időszaknak a napi tapasztalatait idézzük: 1958. január 12.: „kijöt Udvarhelyről Deák [a faluért ekkor felelős agitátor - 0. S.] gyűlést tartott és meg Ígérte, hogy ebe az évbe még így marad még jobban utána vizsgálják majd a jövőre, hogy kit vonjanak össze az a fő hogy még egy évet haladt halálunk...”30 1958. január 18.:....most át térek a Szocálizmus építésére, ami nálunk van, illetve nincs. A társulásról semmi sem halszik úgy néz ki torzszülött volt. ügy hogy a tavaszról elmaradt. A másik meg az, hogy az obligációkat kiosztották mindenkinek úgy ahogy volt a tavaly, úgy látszik a Deáknak irt levél használt mert vasárnap kint volt gyűlést tartott és ez lett az eredménye. Az előtt a rajon kiküldött egy elvtársat és az elnök kinevezte magát egy bizottság elnökének az elvtárssal és Sebestyén Gyulával meg járták a falut, hogy ellenőrizzék, hogy hol vannak külön. Úgy, hogy egyelőre a veszély megint meg szűnt.”31 A különlét hatósági ellenőrzése egyik általánosan elterjedt paraszti védekezési technika leleplezését célozta: a beszolgáltatások mérséklésére az egy telken, egy házban lakó kétnemzedékes családok elosztották, pontosabban szétíratták birtokaikat, így csak az alacsonyabb birtokkategóriákra kötelező kvótamennyiség beadására kötelezhették őket. 1958 tavaszán új lendülettel indult a közös gazdálkodás szervezése: a magángazdákra nehezedő legterhesebb kényszerítő eszköz ezúttal is az adóprés és a javak elvonása volt: ....édes gyermekeink mi megint kutya szorittóba kerültünk itt vannak a kolektív szervezők megint nagyon szorítják a népet a mivel tudják 4 féle adó és egyéb salan-28 Uo. 338. p. 29 Uo. 30 Uo. II. köt. 6. p. 31 Uo.
