Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
A szlovákiai magyar politika és Dél-Szlovákia két világháború közötti kolonizációja 263 az azokból szinte teljesen hiányzó gazdasági és szociális elemek helyett - egyértelműen a nemzeti szempontok domináltak. A cseh és szlovák pártok határozottan felsorakoztak a telepítési politika mögé, a kisebbségek pártjai (néhány aktivista párt kivételével) pedig határozottan elutasították azt. A telepítések kérdése azonban nemcsak az államalkotó nemzet és a kisebbségek között okozott konfliktust, hanem felszínre hozta a prágai centralizmus és a szlovák autonomizmus közötti nézeteltéréseket is. A telepítések terveinek kidolgozását és a kolonizáció végrehajtását kézben tartó ÁFH-ban és alárendelt intézményeiben kezdetektől fogva a csehszlovakista orientációjú Agrárpárt befolyása volt a meghatározó. A párton belüli szlovák érdekcsoport, amelyet Milan Hodža vezetett, szerette volna a földhivatal szlovákiai szerveinek a kompetenciáját bővíteni, s a döntések egy részét Pozsonyban meghozni, azonban a földreform irányítása és végrehajtása végig Prága elképzelései szerint történt. Ebben a Telepítési Hivatal9 létrehozása sem hozott lényegi változást, hiszen a pozsonyi hivatalban csupán a végrehajtás szálai futottak össze, a lényeges döntéseket továbbra is Prágában hozták. Az ÁFH centralista felépítésének és a kolonizáció végrehajtásának legélesebb bírálója az autonomista Hlinka Szlovák Néppártja (HSLS) volt, amely a földreform és a kolonizáció elleni kifogásait szervesen beépítette a prágai központú csehszlovakizmus elleni küzdelmébe. A Néppártnak a földreformhoz való hozzáállása azonban alapvetően problematikus volt. Mivel olyan politikai szervezetről volt szó, amely elsősorban a katolikus lakosságot szólította meg, s a párt vezetésében is komoly pozíciói voltak a klérusnak, a Néppárt minden erejével védelmezni kívánta a katolikus egyház vagyonát. A többségében falusi választóbázisa miatt viszont a párt nyilvánosan nem fordulhatott szembe a földreform célkitűzéseivel. Gyakorlati lépéseit ezért az jellemezte, hogy miközben a nyilvánosság felé a reform támogatását kommunikálták, a háttérben mindent megtettek - összességében sikerrel -, hogy a Szlovákiában nem elhanyagolható nagyságú egyházi vagyont kivonják annak hatásköre alól. A Hlinka-párt földreform elleni támadásának fókuszában az ÁFH és annak apparátusa állt, melyhez az adott alapot, hogy az ÁFH és a körzeti földhivatalok munkatársai szinte kizárólag csak a csehek közül kerültek ki. Az első Csehszlovák Köztársaságban ez nem számított egyedi jelenségnek, a közigazgatás és államigazgatás szinte minden szintjén hasonló volt a helyzet. Ezt támasztják alá Jan Rýchlik vizsgálatai, amelyek szerint a húszas években a csehszlovák állam központi hivatalaiban a szlovákok aránya mindössze alig több mint 1%-ot tett ki.10 A Hlinka-pártiak kritikája azonban mégsem állta meg teljesen a helyét, hiszen ennek a helyzetnek az objektív okát az jelentette, hogy a szlovák társadalomból ekkor még hiányzott a megfelelő számú és megfelelően képzett hivatalnokok és értelmiségiek rétege. Ez pedig jórészt a dualizmus kori magyar nemzetiségi és oktatáspolitika öröksége volt. A Hlinka-párt a földreformmal és a kolonizációval kapcsolatos kifogásait már 1921. elején, a temcsénteplici körzeti földhivatal mellett működő tanácsadó testület összehívása kapcsán megfogalmazta. A párt által kiadott határozatban a reform igazságos és pártsemleges végrehajtását szorgalmazták, miközben hangsúlyozták, hogy a szlo9 A Telepítési Hivatalt a szlovák politika sürgetésére az ÁFH 1924. december 9-i rendeletével hozták létre. A hivatal kompetenciája a kezdeti időkben a kolonizációs területen, vagyis Dél-Szlovákiában található minden olyan nagybirtokra kiterjedt, amely a földreform hatálya alá esett. Később csupán azokra a birtokokra, amelyeket érintett a kolonizáció. 10 Rýchlik, Jan: Češ/ a Slováci ve 20. století. Československé vztahy 1914-1945. Bratislava, Academic Electronic Pres, 1997, 86. p.
