Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
246 Kovács Attila zes területen megtelepedni. Mikor a jelentkezésnek határideje lejárt, személyesen kerestem meg Uzunovic minisztert és arra kértem, hogy hosszabbítsa meg a jelentkezési határidőt. Megtette, de hiába. A mieink nem jelentkeztek. Ezért jöttek a tengermellékiek. Később, mikor az itthoniak látták, hogy az idegenek megélnek a kapott területen, sajnálkoztak, hogy miért nem fogadták el a kínált földet, de akkor már késő volt.”23 A Maribori Területi Agrárhivatal 1923. július 11-12-én helyszíni vizsgálatot tartott a telepesek helyzetéről. A Ljubljanába küldött beszámoló megállapította, hogy a telepesek első csoportját alkotó petesházi kolónia akkorra már túl volt a kezdeti nehézségeken, és a fennállását már nem fenyegette veszély. Az elegendőnek tűnő földön szépen gazdálkodtak, családonként 2-3 tehenet és 2-4 sertést tartottak, valamint gazdasági eszközökkel is rendelkeztek. A beszámoló a továbbiakban kifejtette: „Mivel már minden család igavonó állattal bír, az idei évben már külső segítség nélkül művelték meg a földet. A tavalyi évvel ellentétben azonban az idén már dicsérettel kell szólni arról, hogy a különböző mezőgazdasági kultúrák megművelését időben és jól hajtották végre.” A petesházi kolonisták lakhatási körülményeivel azonban nem volt megelégedve a hivatal vezetője, mivel egészségtelen épületekben voltak „összezsúfolva”. A benicei telepesek helyzete - a beszámoló szerint - már nem volt annyira „szerencsés”, mint a petesháziaké. A telepesek közül minden család rendelkezett sertéssel, míg igavonó állat csak három famíliában volt. A település fő problémájaként az anyagiak hiányát említette meg a maribori szakember. Az állami kölcsönök megszerzése érdekében a benicei kolonisták agrárszövetkezetet alapítottak. A hivatal vezetőjének véleménye szerint: „A telepesek tervét mindenképpen támogatni kellene, hogy mihamarabb az állatok és munkaeszközök vásárlásához szükséges pénzhez hozzáférjenek. Ezáltal a telepesek szociális helyzete gyorsan megszilárdulna, rövid időn belül külső segítség nélkül is jó gazdákká válhatnának. Muravidék legdélebbi részén, a magyar határ mentén pedig egy kompakt szlovén település jönne létre, amely így teljesíteni tudná a nemzeti és kulturális feladatát, amiért végül is létre lett hozva.”24 Az 1923 júliusában készült beszámoló sok érdekes adattal szolgál a telepesek új életkörülményekhez való alkalmazkodásáról. A fő problémát mindenekelőtt a kolonisták rossz anyagi helyzete jelentette, mivel a telepesek többsége az isonzói front mentéről kitelepített személy volt, akiknek a háború alatt odaveszett a vagyonuk. A telepesek többsége a személyes holmiján kívül nem rendelkezett más ingósággal, ezért is volt különösen nehéz az első években a megélhetésük. A másik nagy problémát az éghajlat és a vele járó - a korábbi lakhelyükhöz viszonyított - más életfeltételek jelentették. A beszámoló is rámutatott arra, hogy a telepesek nem ismerték a kontinentális éghajlathoz tartozó mezőgazdasági kultúrák megművelésének módját. Ez volt az oka a nem a kellő időben végrehajtott gazdasági lépéseknek. Szintén nagy gondot jelentett-elsősorban a petesházi kolóniában - a lakható épületek hiánya. Emiatt a telepesek egy-két épületben voltak összezsúfolódva, s ezáltal különböző betegségeknek voltak kitéve. A beszámolóból az is kiderül, hogy a településeket elsősorban nem a tengermelléki menekültek problémáira, életkörülményeinek javítása érdekében hozták létre, hanem nemzeti érdekek vezérelték a kolónia Lendva-vidékre történő telepítését. A Murisán - a Muraerdőtől keletre található terület - és Petesházán még szét nem osztott agrárföldekért 1924 folyamán újabb „vita” robbant ki a maribori és a varasdi területi agrárhivatal között. Végül is a Földreformügyi Minisztérium terepre küldött külön-23 Vas Megyei Levéltár (a továbbiakban: VaML), Klekl József iratai. 105. p. 24 AS 71, fasc. 44, Esterházy: Zakupodaja in kolonizacija.
