Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)

A kisebbségi gazdasági önszerveződés

A magyar gazdasági szervezetek csehszlovákiai integrációja 229 A bankok szerkezetváltása Az egységes csehszlovák hitelszervezeti rendszer kialakítása eltérő pénzintézeti és törvényi hagyományokkal, tőkeközpontokkal, financiális kapcsolatokkal, szerkezeti elemekkel rendelkező országrészek integrációját jelentette. A cseh tartományokban üzleti profiljukban jelentősen szakosodott szervezet alakult ki, amely nagyarányú kon­centráción ment keresztül. A hosszú lejáratú ipari hitelt nyújtó részvénytársasági ke­reskedelmi bankok mellett fontos szerepet játszottak a tartományi jelzálogintézetek, amelyek infrastruktúra-fejlesztéseket támogattak, az ipar és a mezőgazdaság finanszí­­rozását is felvállalták. Az egyes közigazgatási egységekhez kapcsolódó takarékpénztá­rak és a jelentősen specializálódott városi és vidéki (hitel)szövetkezetek a kistőkék összegyűjtését és a bankok felé irányuló közvetítést végezték. A magyarországi bank­­rendszerben a fentiekben említett szervezeti típusok közül jó néhány hiányzott, a pénz­intézeti típusok közötti munkamegosztás alacsonyabb színvonalú volt. A takarékpénz­tár cégnevet viselő, de valójában letéti bankokként működő intézetek és az ipari/me­­zőgazdasági szövetkezeti típusok léteztek. A volt felső-magyarországi területeken pó­tolhatatlan szerepet játszottak a budapesti nagybankok vidéki érdekeltségei és az Osztrák-Magyar Bank fiókjai.34 A csehországi, szlovákiai és kárpátaljai bankszervezet integrációját 1918 és 1920 között azok a direktívák jelezték, amelyek a korábbi pénz­ügyi összeköttetések felszámolásával az önálló nemzetgazdasági teret akarták megte­remteni (önálló vámterület, koncessziós rendszer, pénzreform, bankellenőrzés, a kül­földi bankfiókok megszüntetése, nacionalizálása stb.). A legfontosabb gazdaságpoliti­kai intézkedések mellett sor került a pénzintézetek szervezeti integrációjára (1920: ta­karékpénztári törvény) és az új, cseh mintájú szervezetek adaptálására: 1924-től kezd­ték meg tevékenységüket a cseh jelzálogintézetek fiókjai és elkezdődött a községi ta­karékpénztárak szervezése.35 34 A két bankrendszer összehasonlítására lásd Gaucsík István: Gazdaság és hitelszervezet - a szlovákiai magyar bankhelyzet (1918-1923) I. rész. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2002. 3. sz. 73-96. p.; uo. II. rész Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2003. 1. sz. 65-78. p. Korabeli elemzés Rados K. Béla: Cseh-Szlovákia pénzintézetei az 1913., 1920. és 1930. évben különös tekintettel a magyar ki­sebbségre. Magyar Statisztikai Szemle, 1932. 8. sz. 694-703. p. 35 A magyar bankárok szerint a 302. sz. 1920. április 14. takarékpénztári törvény kivételezett helyzetbe hozta a cseh takarékpénztárakat, elősegítette a cseh tőke behatolását és előidézte a régi pénzintéze­tek háttérbe szorítását. A törvény szerint Szlovákiában és Kárpátalján a régi takarékpénztár cégnév he­lyett a bank jelölést kellett használniuk és nyereségorientált üzletpolitikát kellett követniük. Valójában ez a váltás csak a gyakorlati tényt rögzítette: ezek az intézetek kereskedelmi bankokként működtek, az osztrák regulatív rendszer szerint nem folytathattak a takarékpénztárakra jellemző tevékenységet. A ma­gyar bankok visszesésének döntően pénzügyi és gazdaságpolitikai okai voltak. A véleményekre vö. pl. Pénzügyi Szemle (PSz), 1920. július 29. 30. sz. 1-3. p.; Közérdek, 1920. július 18. 29. sz. 6. p. A szlo­vákiai takarékpénztárak szerepére Thurzo, Ivan: O komunálnych sporiteľniach na Slovensku. In Zpráva o II. poradnom sjazde slovenskej sekcie Sväzu československých miest, vydržiavanom 13. a 14. marca 1926 v Tučianskom Svätom Martine. Sostavilo Predsedníctvo Slovenskej sekcie. Turčiansky Sv. Martin, Vydala Slovenská sekcia Sväzu českoslov. miest, 1926, 14-21. p. A cseh jelzálogintézetek pozsonyi fi­ókjai (Hypotečná banka, Zemská banka) fontos feladatot láttak el a két világháború közötti szlovákiai bankpiac konszolidálásában és a városi, községi fejlesztésekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom