Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi gazdasági önszerveződés
230 Gaucsľk István Az első világháború utáni gazdasági válsághelyzet Csehszlovákiában is életre hívta a bankok érdekvédelmi szerveződéseit.36 A magyar és német érdekeltségű pénzintézetek 1919-től kifejtett tőkementő kezdeményezéseik és tevékenységük hatékonyabb megszervezésére létrehozták a Pénzintézetek Egyesülete Szlovenszkóban és Podkarpatszká Ruszban elnevezésű szervezetüket.37 A szervezet által megfogalmazott célkitűzések nem szorítkoztak egy gazdasági részterület konszolidálására, az egész szlovákiai (kárpátaljai) bankszférára irányultak és a szervezet 1935-ös fennállásáig időszerűek maradtak. Kezdetektől ezek között szerepelt az egységes szlovákiai és kárpátaljai bankegyesület igénye, amely azonban a szlovák-magyar, ill. szlovák-német nemzetiségi szembenállás, az eltérő bankérdekek, pozíciók, kapcsolatrendszerek (kedvezményezett szlovák intézetek, politikailag és gazdaságilag háttérbe szorított nem szlovák bankok), és nem utolsósorban az 1930-as évek bankszektorának tőkeveszteségei miatt nem jött/jöhetett létre. A szlovák és a magyar-német bankegyesület38 közös stratégia kidolgozásáig nem jutott el, a szakmai kommunikáció és az együttműködés esetlegessé vált, mindig az aktuális pénzügytechnikai problémák kezelésére szorítkozott.39 A piacon az egyesületekbe tömörült tagintézetek egymásnak konkurensei, versenytársai voltak. A Pénzintézetek Egyesülete a bankszférát sújtó pénzügyi és valutáris problémák megoldására törekedett. A magyar és német bankok az 1920-as években a hadikölcsönök40 méltányos rendezését, Csehszlovákia általi elismerésüket, a budapesti letétek visszahozatalát és így a mobilitásuk biztosítását akarták elérni. Az egyesület vezetőségének helyismerete, vezetési tapasztalataik, személyi kapcsolataik a bécsi és budapesti nagybankok felé azt eredményezték, hogy az egyesületet a prágai pénzügyi kormányzat is elismerte. Az egyesület az 1921-1923 közötti csehszlovák-magyar gazdasági tárgyalások háttérmunkájában tevékeny szerepet játszott. A tárgyalások eredményeképpen realizálhatta azoknak a pénzügyi műveleteknek a technikai lebonyolítását és megszervezését, amelyek bizonyos mértékig stabilizálták a nem szlovák bankokat (1921: koronajáradék-36 A Csehszlovák Bankok Szövetségét (Svaz československých bánk) 1917-ben alapították. A bankkartellbe 1919-ben csehországi német bankok és egy szlovák intézet is belépett. A Csehszlovák Takarékpénztárak Szövetsége (Svaz československých spoŕitelen) 1920-ban jött létre. A német takarékpénztárak 1903-ban alapították egyesületüket. 1919-ben, a cseh, a morva és a sziléziai területeken találhatók közös szervezetben tömörültek. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületét (TÉBE) a legnagyobb budapesti intézetek hozták létre 1918-ban. Erdélyben a román és a szász hitelintézetek szervezetei (Solidaritatea, ill. Revisionsverband) 1918 előtt jöttek létre. 37 Párhuzamosan használták a rövidített Jednota kifejezést a hivatalos szlovák megnevezésből (Jednota peňažných ústavov na Slovensku a Podkarpatskej Rusi). 1922-ben az összes működő szlovákiai pénzintézet közül a Pénzintézetek Egyesületében 148, a szlovák szövetségben 12 tömörült. 38 A Szlovák Pénzintézetek Szövetsége (Sväz slovenských peňažných ústavov) 1915-ben alakult. 1925-ben beszüntette tevékenységét. Az egyesület újraalakítására 1928-ban került sor. 39 Például ilyen eset volt a csehszlovák-magyar klíringegyezmény technikai megvalósítását szolgáló közös iroda megszervezése. PSz, 1928. június 15. 17/18. sz. 2-3. p. 40 A hadikölcsönök kérdésének politikai, nemzetiségi vetülete is volt, mert döntő többségben a német és a magyar lakosság jegyezte őket. A szlovákiai hadikölcsön-tulajdonosok érdekeinek védelmére 1920-ban alapították a Szlovenszkói Hadikölcsönvédő Ligát, amely a rašľni alapelveken nyugvó cseh álláspont revideálását, a magyar hadikölcsönök teljes elismerését akarta elérni. Közös prágai képviselete volt a cseh- és morvaországi hadikölcsön-egyesületekkel. Megalakulását a cseh pénzügyminiszterrel, Karol Englišsel, megbeszélt találkozó gyorsította fel. A megbeszélésen két pozsonyi bank vezetőjén kívül az ellenzéki magyar politikusok küldöttsége is részt vett (Szent-lvány József, Jabloniczky János, Körmendy-Ékes Lajos, Tobler János, Füssy Kálmán), Lelley Jenő felszólalásában a hadikölcsön-problémán kívül a magyar és német bankok helyzetéről számolt be. PSz, 1920. június 9. 23. sz. 1. p.; PSz, 1920. június 15. 24. sz. 2-3. p. Lelley parlamenti felszólalására Magyar képviselők a prágai parlamentben. Összeállította Varjú József. Bratislava, Kiadja a Keresztényszocialista Központ, 1921, 18-23. p.
