Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi gazdasági önszerveződés
A magyar gazdasági szervezetek csehszlovákiai integrációja 225 Eddig megválaszolatlan kérdés, hogy milyen volt a magyar visszhangja és fogadtatása az 1920-as évek végétől mindjobban erősödő és szervezetileg is kiépülő szlovák regionalizmusnak. A magyar politikai pártok kezdetben bizonyos távolságtartással szemlélhették azokat a szlovák revitalizációs törekvéseket, amelyek Szlovákia gazdasági lemaradásának okait akarták megszüntetni, az állami gazdaságpolitikát kívánták átformálni, egyben a gazdasági növekedés tartalékait próbálták kialakítani.25 A magyar gazdasági érdekvédelem területei és szerkezeti problémái A szövetkezeti központok hiánya26 A 19. század folyamán a közép-kelet-európai nemzetiségek a kulturális és gazdasági közösségépítés eszközeivé avatták a szövetkezeti mozgalmakat. Az első világháború után a Monarchia romjain létrejött utódállamok többségi nemzetei számára a hatalomváltás előtti szövetkezet-szervezési tapasztalatok, előképek és a kiépített struktúrák fontos elrugaszkodási alapot képeztek a nemzeti szövetkezeti rendszer megalapozására és továbbfejlesztésére. A nemzetállami keretek között a nemzeti célok szolgálatába állított döntésközpontok új minőségű intézményrendszer szervezését és a gazdasági kooperáció újabb lehetőségeit hívták életre. A nemzeti kisebbségek szövetkezetei számára 1918 ugyan jogi-törvényi és anyagi-vagyoni tekintetben törést jelentett, de a befogadó országok szövetkezeti rendszerei bizonyos mértékű, törvények szabta mozgásteret, a társadalmi és kulturális programok finanszírozását is lehetővé tették, így a közösségi összetartozás tudatának erősítése, az egyes alrendszerek (oktatás és művelődés, kulturális élet) támogatása realizálhatóvá válhatott. 25 A szlovák regionalizmus marxista értékelésére Dejiny Slovenska V. (1918-1945). Bratislava, Veda Vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied, 1985, 195-196. p. Az árnyaltabb áttekintésre Halion: i. m. 361. p. Korabeli elméleti kifejtésére Zaťko, Peter: Postavenie Slovenska v ČSR zo stránky hospodárskej a politickej. In Slovenská otázka v 20. storočí. Bratislava, Kalligram, 1997, 123-131. p. Az 1931-ben létrejött regionalista érdekeket képviselő Nemzetgazdasági Intézetről (Národohospodársky ústav pre Slovensko a Podkarpatskú Rus) Szúllő Géza így fogalmazott: „Ha a Hodža-féle regionális intézet arra való lesz, hogy az őslakosság gazdasági előnyeit megtalálja, abban mi is részt fogunk venni, de azt ki kell jelentenem, hogy ez a regionális terv nem volna egyéb, mint feléledési kísérlete Hodžának, vagy pedig, hogy ezzel a gazdasági utilitarizmus hangoztatása mellett megöljék az autonómia gondolatát, akkor ez ellen küzdeni fogunk". Jaross Andor: Szlovenszkó problémája előtérben. Magyar Kisebbség, 1931. 5. sz. 182. p. Jaross pártpolitikai érvrendszerére uo. 178-183. p. Az egyik legkoncepciózusabb szlovák politikus, Milan Hodža a húszas évek végén szembe került néhány cseh politikai csoporttal, s emiatt a háttérbe húzódott. Szúllő véleményével a politikai porondra való visszatérésére és az agrárirányultságú politikájára célzott. Hodža a szlovák politikai pártok blokkját, a szlovákiai problémákkal foglalkozó kutatóintézet létrehozását és a gazdasági problémák megoldását a harmincas évek elején kezdte propagálni. Bartlová, Alena: Úsilie dr. Milana Hodžu pri vytváraní politických a hospodárskych blokov na Slovensku v rokoch 1918-1938. In Milan Hodža štátnik a politik. Bratislava, Veda, 1994, 106-107. p.; Zuberec, Vladimír: Milan Hodža (1. 2. 1878-27. 6. 1944). Historický časopis, 1990. 6. sz. 779-781. p.; Hodža, Milan: Nie centralizmus, nie autonomizmus, ale regionalizmus v jednom politickom národe. In Slovenská otázka v 20. storočí Bratislava, Kalligram, 1997, 183-188. p. A nagyobb régiókra kiterjedő nemzetgazdasági megyékről (národohospodárske župy) alkotott magyar véleményeket nem ismerjük. 26 Az alábbiakban a szövetkezeti központok szerepét, nemzetiségi megoszlásukat és a magyar pozícióhiányt kívánom bemutatni. A cseh és szlovák szövetkezeti rendszer általános fejlődésére lásd a következő összefoglaló munkákat: Fabricius, Miroslav-Holec, Roman-Pešek, Ján-Virsik, Otto: 150 rokov slovenského družstevníctva. Víťazstvá a prehry. Bratislava, Prúdy, Družstevná únia SR, 1995, 81-101. p.; Martuliak, Pavol: Stopäťdesiat rokov slovenského družstevníctva 1845-1995. Nitra, Agroinštitút, 1995, 86-104. p.; Horváth, Štefan-Valach, Ján: Peňažníctvo na Slovensku 1918-1945. Bratislava, Alfa Vydavateľstvo technickej a ekonomickej literatúry, 1975, 100-106., 147-151. p.
