Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi gazdasági önszerveződés
Nemzetgazdasági önszerveződési modellek Erdélyben 213 sági és Hitelszövetkezetek Szövetsége tisztviselőiként, ellenőrként, majd szerkesztőként kezdték közéleti pályafutásukat, s az erdélyi ifjúsági nemzedék képviselőiként közvéleményformálókká váltak.107 A magyar intézmények betéteire, üzletrészjegyzésére azért számított a Szövetség, hogy alaptőkéjét és betétállományát növelve a nagyobb hitelkínálat eredményeként alacsonyabb kamattal helyezhesse ki a kölcsönöket. A Szövetség tőkéi ötszöröséig vehetett fel a Központi Szövetkezeti Banktól visszleszámítolási hitelt, ám ehhez ritkán jutott hozzá. A szükséges tőke megszerzése érdekében emiatt a pénzpiac általában magas kamatlábú hitelkínálatához kényszerült folyamodni, vagy saját tagságához és partnerintézményekhez. 1930-ban a Mezőgazdasági Bank és Takarékpénztár a Szövetség részére 5 millió lej visszleszámítolási hitelt engedélyezett 15% kamat mellett. A hitel egy részét a végrehajtó bizottság már igénybe is vette, a KTPH-nál fennálló tartozásait törlesztette.108 A betéti és egyben kihelyezési kamatszint csökkentését célozta meg a végrehajtó bizottság már 1927-ben is, elhatározva az összes betéti kamatláb 2%-kal való csökkentését, a központ által megállapított 14%-os betéti kamatlábat előíró határozatot azonban nem lehetett kiterjeszteni a tagszövetkezetekre, ugyanis „a szövetkezetek a vidéken a helyi viszonyokkal és az ottani pénzintézetekkel lépést tartva olyan kamatot kénytelenek fizetni, hogy amellett a 16%-os betétkamatunk nem lesz elegendő”. Következésképpen a végrehajtó bizottság a szövetkezeteknek a központnál elhelyezett betétei után kénytelen a magasnak számító 16%-os kamatlábat fizetni.109 A vidéki szövetkezetek tagságára erős vonzerőt, a Szövetség számára pedig konkurenciát jelentettek a vidékhez földrajzilag közelebb lévő bankok, a Brassói Népbank, a marosvásárhelyi és segesvári bankok. A konkurenciát nem mindig sikerült megelőzni a Bankszindikátuson belüli egyeztetésekkel.110 A segesvári Vereinigte Gewerbe und Hypothekenbank 16%-os évi kamat mellett ajánlott hitelt az Udvarhely megyei szövetkezeteknek 1927-ben. A szövetkezeti központ végrehajtó bizottsága az ajánlatot elfogadta, közvetlenül felvéve a kapcsolatot a segesvári bankkal, és felajánlotta, hogy a Szövetség által kijelölendő - hitelképes - Udvarhely megyei szövetkezetek részére közvetlenül nyújtson 4-5 milliónyi hitelt.111 Beruházásra, például tejfeldolgozó gépek beszerzésére az alsóboldogfalvai tejszövetkezet részére 20 000 lej kamatmentes hitelt szavaztak meg egy évre, a tulajdonjogot viszont a hitel teljes visszafizetéséig a Szövetség magának tartotta fenn.112 A muzsnai hitelszövetkezet a református egyházközség részére iskolaépítés céljára 100 000 lej kamatmentes hitelt kért, ám erre a célra a végrehajtó bizottság tőke hiányában nem engedélyezhetett kamatmentes hitelt, csupán engedményezett kamatlábú hitelt. A tagszövetkezetek eladósodását megelőzendő, a Szövetség igyekezett korlátozni a keresztbe tarto107 Vita Sándor: Emlékirat. JEA Doktár. K 65; Petrovay Tibor: Kisebbségi magyar gazdaságpolitika. Hitel, 1936. 4. sz. 262-278. p.; Vita Sándor: Erdélyi szövetkezetek. Hitel, 1936. 1. sz. 45-56. p. 108 ANDJ Cluj 790. F 1. cs. 79. f. 109 Uo. 109. f. 110 Uo. 20. f. A Bankszindikátus átiratban kérdést intézett a Szövetséghez, hogy a Gyulafehérváron székelő Transsylvania Takarékpénztár Rt. által Kolozsvárott felállítandó fiók ellen van-e kifogása. A Szövetség nem látott akadályt és nem kifogásolta a fiókállítást. A Transsylvania bank vezetősége viszont konfliktusba került a Bankszindikátussal. Kiss András: Uniunea Bancará din Ardeal SA Cluj (Banca Transsylvania SA Alba lulia-Cluj). Revista de Arhivisticá, 1997. 1-2. sz. 47-60. p. 111 ANDJ Cluj 790. F 1. cs. 71. f. 112 Uo. 15. f.
