Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

II. Kitekintés

46 Kovács Magdolna

1. táblázat: Az Ábo Akademi diákjainak megoszlása anyanyelv szerint 2003- ban. Forrás: ÁA 2004

Beiratkozott diákok száma 2003

összeseisvéd ajkú

finn ajkú

egyét

Karok (Ábo Akademi)létszám

%

%

%

Ápolástudományi557

90

8

2

Bölcsészettudományi1593

75

20

5

Hittudományi275

64

34

2

Közgazdasági1796

68

21

11

Mat.-természettudományi1348

76

17

7

Pedagógiai1413

93

4

3

Vegyészmérnöki968

60

34

6

Összesen7393

76 %*

18 %*

6 %*

* A 76:18:6 % a forrásban (ÁA 2004) megadott %-t mutatja. Az adott táblázat alapján kiszámítva az arány 75:20:5 %.

Az Ábo Akademin a diákok anyanyelv szerinti megoszlása a következőképpen alakult a 2003-as tanévben: a közel 8000 hallgatónak 76%-a svéd, 18%-a finn és 6%-a egyéb anyanyelvű volt (1. táblázat). Olle Anckar (2000)12, az egyetem rektorhelyettese szerint ez az arány13 nem veszélyezteti az Ábo Akademi nyelvpolitikáját, sőt szerinte a finn ajkú diákok száma akár a 25%ot is elérhetné. Ennél több azonban szerinte nem lenne kívánatos, mert akkor a tanórán kívül (pl. a menzán, a diákklubokban) a diákok elkezdenének egymással finnül kommunikálni, ami veszélyeztethetné az egyetem céljait. Személyes tapasztalataim szerint az egyetem erősen védi a svéd egynyelvűséget .14

12 A cikk bevezetőjében a svéd kisebbség arányát 11%-ban adja meg a szerző, mely adat - a Finn Statisztikai Hivatal adatai tükrében (2000-ben 5,6%) - sajnos hibásnak tűnik.

13 Az arány Anckar 2000-es cikkében 77:18.

14 Hat éven keresztül voltam az Ábo Akademi kutatója és doktorandusza, s azt tapasztaltam, hogy az egyetemi dolgozók általában szívesebben beszéltek velem angolul, mint finnül. Álljon itt egy példa is. Kezdetben, amikor svéd nyelvtudásom nem volt még valami jó s találkoztam egy egyetemi hivatalnokkal, elmondtam neki svédül, hogy nem tudok valami jól svédül, s megkérdeztem, szintén svédül, hogy beszélgethetnénk-e esetleg finnül vagy angolul. A következő választ kaptam: "Whatever” ('Bármelyiken.'). A hivatalnok tehát elvben hozzájárult a bármelyik nyelven történő beszélgetéshez, a gyakorlatban azonban angol nyelvű válaszával megadta azt a kódot, amelyiken szívesebben folytatná a beszélgetést, ha svédül nem tudjuk folytatni. Vagyis úgy tűnt, hogy szerinte az angol használata kevésbé veszélyezteti a svéd nyelv megőrzését, mint a többségi finn.