Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Kitekintés
Nyelvpolitika elméletben és gyakorlatban...47 Az Ábo Akademit mind a már említett Olle Anckar (2000), mind Gustav Björkstrand (Kaszás 2004), az egyetem rektora a finnországi svéd nyelvű oktatás sarkkövének tartja, s az ott folyó oktatás nélkül Anckar szerint veszélyben lenne a svéd ajkú kisebbség nyelvi jogainak érvényesítése. A kétnyelvű modell A korábban már említett hat kétnyelvű felsőoktatási intézmény tehát főként azokat a hiányokat hivatott pótolni, amelyeket a svéd egynyelvű Abo Akademi és a Svéd Közgazdasági Főiskola nem tud kielégíteni. Kétnyelvű művészeti képzés a Képzőművészeti, az Iparművészeti és a Színművészeti Főiskolán, valamint a Sibelius-Akatemián (zeneakadémián) folyik. A kétnyelvű műszaki képzést a helsinki Műszaki Főiskola látja el, a „maradékért” pedig a Helsinki Egyetem „felelős”. Ezen intézmények közül a Helsinki Egyetemet emelem ki, egyrészt azért, mert itt valósul meg a legátfogóbban a kétnyelvűség a gyakorlatban, másrészt pedig azért, mert az egyetem gyakorlatát személyesen is ismerem. A 645/1997-es egyetemi törvény a Helsinki Egyetem működését is viszonylag részletesen szabályozza (többek között: 1., 4., 9., 10., 20-27. §). A törvény előírja, hogy a Helsinki Egyetem kétnyelvű; az egyetem fennhatósága alá tartozik a svéd egynyelvű Svéd Szociális Gondozói és Településigazgatási Főiskola is. A 23. § előírja, hogy az Helsinki Egyetemen a svéd nyelvű oktatás biztosítására legalább 27 professzori állást kell fenntartani, s hogy a két rektorhelyettes közül az egyiknek svéd anyanyelvűnek kell lennie (ha a rektor maga nem svéd anyanyelvű). A nyelvtörvény nem szabályozza részletesen a svéd anyanyelvű diákoknak vagy a svéd nyelvű oktatásban résztvevőknek a számát, csak arra utal, hogy azokon a szakokon, ahol csak a Helsinki Egyetemen van lehetősége a svéd kisebbségnek svédül tanulni, ott az egyetemnek „kell gondoskodnia arról, hogy svéd nyelven tudó személyeket megfelelő számban lehessen iskoláztatni az ország szükségleteinek megfelelően” (26. §). Ugyanezen paragrafus lehetővé teszi felvételi kvóták alkalmazását is a svéd nyelvű kisebbség számára. A Helsinki Egyetem él is ezzel a lehetőséggel, s az éves felvételi kvótáknál megállapítja a nyelvi kvótákat is (lásd 2. táblázat: http-NOTES 2003). Mint a 2. táblázatból kitűnik, bizonyos karokra vagy szakokra a svéd ajkú felvételizők kvótája jóval magasabb, mint a svéd ajkú kisebbség országos aránya (az állam- és társadalomtudományi karon 21%, az orvosin 12,5%, a jogon 11% - míg a svéd ajkú kisebbség a lakosság 5,55%-át teszi ki).
