Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata
Hozzászólások A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nyelvi koncepciója a gyakorlatban: ahogyan a hallgatók látják FERENC VIKTÓRIA II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász Valóban nehéz kérdés annak eldöntése, hogy egy kisebbségi közösség felsőoktatási intézménye, amely alapvetően az értelmiség kialakításáért felelős, hogyan, milyen szempontokat mérlegelve válassza ki oktatásának nyelvét. Kárpátalja kisebbségi helyzetéből kifolyólag, minálunk még összetettebbek a tényezők, hiszen idegen ország állampolgáraiként kötelességünk és érdekünk is az ukrán nyelv elsajátítása, azonban a nem megfelelő középiskolai államnyelvoktatás nem segít ebben. A szomorú következmény pedig, hogy tanulmányaink befejeztével szinte lehetetlen jó munkalehetőséghez jutni az ukrán nyelv legalább valamilyen szintű szaktárgyi, illetve hivatali ismerete nélkül. A megoldás talán az lenne, ha az államnyelven oktatnák a felsőfokú oktatási intézmények hallgatóit, de ennek oktatása nem történhet az anyanyelvű oktatás kárára, hiszen mi elsősorban magyar nemzetiségűek vagyunk, s csak az után ukrán állampolgárok. A másik fontos tényező az államnyelvhez való hozzáállás problémája, ami Kárpátalja földrajzi elhelyezkedéséből adódik, hiszen nyugati mentalitással idegenként kell itt a keleti világ kultúrájának tengerében élnünk és tanulnunk. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a kérdésben kifejtett válaszát, e problémák kezelésében tapasztalt gyakorlatát az előzőekben hallhattuk. Én, a főiskola hallgatójaként, mindezt a hallgatók véleménye, tapasztalata alapján szeretném megvilágítani. A pontosság kedvéért egy kérdőívet töltettünk ki a hallgatókkal (első évfolyamon a nagy létszámra való tekintettel 20 főt, a többi évfolyamról 10-10 embert kérdeztünk meg, az ötödik évfolyam kivételével, ugyanis ők tanítási gyakorlatukat töltötték ez idő tájt), amelyben eddigi nyelvtanulási tapasztalataikról faggattuk őket. A kérdések egy része a középiskolai ukrán, illetve idegen nyelv oktatásának módszerei, valamint az elsajátítás eredményei után érdeklődött, másik része a diákok jelenlegi főiskolai tanulmányaira vetítette le mindezeket. A kérdőív utolsó kérdései a diákok véleményét kérik abban, hogy szerintük hogyan és milyen nyelveken, illetve milyen nyelveket kellene oktatni a főiskolán, valamint, hogy milyen előnyei, illetve hátrányai vannak, vagy lesznek annak, hogy magyar nyelven szereznek felsőfokú diplomát ebben a tanintézményben. Eredmények Arra a kérdésre, hogy milyen nyelven végezték középszintű tanulmányaikat, a megkérdezett 50 hallgató közül 47 a magyar nyelvet jelölte meg, 2 pedig az ukránt. Volt
