Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata

Újszerű kihívások az oktatásban 159

mentben egy magyar kar létrehozását szorgalmazták a nyitrai Pedagógiai Főiskolán, ismét sikertelenül. Aztán 2001-ben volt még egy hasonló próbálkozás. A Magyar Koalíció Pártjának nyomására a kormány határozatban kérte a magyar kar létrehozását, de a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem tanácsa ezt is elutasította. Végül a negyedik próbálkozás járt sikerrel. A magyar egyetem alapításának igénye 2002-ben bekerült a kormányprogramba. A tervezet elfogadására 2003. október 23-án került sor.

A törvény értelmében az Egyetem 2004. január 1-én alakult meg és 2004. szeptemberében fogadta első hallgatóit.

Az oktatás három karon indult meg:

• tanárképző,

• gazdaságtudományi és

• református teológia karon.

Az Egyetem helyszíne Révkomárom lett, mégpedig azért, mert itt adottak a legjobb feltételek:

• infrastruktúra,

• itt működtek a magyarországi főiskolák és egyetemek székhelyen kívüli képzései,

• Komárom közlekedési-forgalmi gócpont és egyúttal biztosított a vasúti, közúti és hajóközlekedés,

• a városban több magyar nyelvű általános és középiskola van - ezek a gyakorló iskolák szerepét tölthetik be.

A névadó pedig az a Selye János, aki kidolgozta a stresszelméletet és Nobel-dijra is javasolták. Komáromhoz pedig úgy kötődik, hogy itt töltötte gyerekkorát, itt járt iskolába.

Az egyetem közszolgálati intézmény és rá van kapcsolva az állami költségvetésre. Az oktatás nyelve a magyar nyelv. Le kell szögezni, hogy mi egyértelműen az anyanyelvi oktatás mellett tesszük le a voksot. Már említettem Márainak azt a megállapítását, hogy „A nemzet a nyelv. Mert a nyelv tartja össze a nemzetet." Az oktatás nyelvével kapcsolatban Comenius, a népek tanítója is úgy fogalmaz, hogy az anyanyelven megszerzett ismeretek értékesebbek és tartósabbak, hogy hátrányba kerülnek azok a fiatalok, akiknek ez nem adatik meg, akik az ismereteket idegen nyelven kénytelenek megszerezni. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy anyanyelvű iskolák nélkül a nyelv konyhanyelvvé degradálódik, konzerválódik és végső soron elveszti „versenyképességét” más nyelvekkel szemben.

Érdekességként elmondom, mert nagyon tanulságos, hogy amióta Komáromban működik a magyarországi egyetemek székhelyen kívüli képzése, azóta sokkal több gyerek iratkozik be magyar általános iskolákba az említett ré-