Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata

Egyetlen egyeteme vagyunk Romániának, ahol csak a felvételi eredmény számít 117

lünk írásbeli vizsga van, javítjuk a dolgozatokat, vállaljuk a többletmunkát, de a javítás idején követni tudjuk a felvételiző gondolatmenetét, pontozva a jó eredményeket. Minden dolgozatot két javító javít egymástól függetlenül. Ha egy példánál a két javító által adott jegykülönbség nagyobb egynél, akkor azt újra javítja a két javító és egy harmadik kinevezett tanár. Ezt a dolgot nagyon komolyan vesszük. Mindenki külön javít. A tanárok is megértették azt, hogy senkinek nem vágjuk le a fejét, ha rosszul osztályozott egy példát, a cél az, hogy végül is az eredmény minél objektívebb legyen. Lehet, hogy nem annyira objektív, mint a tesztes vizsga, de ottan csak az ikszeknek az elbírálása objektív.

A mi egyetemünkre a diákság zöme Maros, Hargita és Kovászna megyéből kerül be, tehát azokról a vidékekről, ahol a legtöbb magyar nyelvű középiskola van. Nálunk az oktatás nyelve a magyar, de a szakkifejezéseket elmondjuk románul is. Kiderült itt, hogy ez nem elég. Mi ezen úgy próbálunk segíteni, hogy kérjük a diákoktól, hogy az otthoni tanulásban idegen nyelvű irodalmat is használjanak föl. Az előbb elmondtam, ha véletlenül ez sem elég, akkor két nyelven kellene tanítani, de ennek nincsen pillanatnyilag anyagi háttere.

Idegennyelv-oktatás nálunk is van, minden szakon, a műszakin kevesebb, a humán szakokon több. A diákok feliratkozhatnak ezekre a fakultatív tantárgyakra, aki feliratkozik, annak biztosítjuk az oktatást. Az egynyelvű oktatás - kétnyelvű oktatás kérdésében az én véleményem szerint nagyon fontos, hogy a diák az anyanyelvén hallja azt, amit észben kell tartania. Nagyon fontos, hogy a diák megértse az előadásokon hallottakat, a dolgok közti összefüggéseket, a fogalmak tökéletes tisztázását, hogy ezek rendszerezetten rögzüljenek az agykéregben.

És gondolkozzunk most azon, hogyan tanítsuk meg diákjainknak az ország nyelvét is! így hirtelen nem tudom, de lehet, hogy odahaza több ötletünk jön, esetleg összeülünk a diákokkal, megpróbálunk majd erre is valamilyen megoldást találni. Ez csak hirtelen itt jutott eszembe most, de gondolom, ha többen gondolkodunk ezen, talán kapunk1 megoldást arra is, hogy a diákjainkat megtanítsuk románul is. De én most is mondom: fontosabb az, hogy jól képzett legyen a végzős, mint hogy jól beszélje az ország nyelvét. Ezt hallottam valakitől ma itt, és azt hiszem, hogy ez nagyon fontos. Én például, ha a kínaiak felkérnének, hogy tervezzek nekik, mondjuk, egy kúpfogaskerék profilmérő műszert, megcsinálnám anélkül, hogy kínaiul egy szót is tudok. Megter-1 A nem erdélyi olvasó kedvéért megjegyzem, hogy a kap igét Erdélyben talál értelemben is használják, lásd Magyar értelmező kéziszótár (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003), 619. lap (a szerk. megj.).