H. Nagy Péter (szerk.): Disputák között. Tanulmányok, esszék, kritikák a kortárs (szlovákiai) magyar irodalomról - Disputationes Samarienses 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Disputa a kánonokról
Kanonizálok és kanonizáltak (a fiatal irodalomban) 53 taira figyelmeztet. Bagi Zsolt Nádas Péter kapcsán foglalkozik test és írás kapcsolatával. A h'rában Orbán János Dénes, Farkas Wellman Endre, Gergely Edit27, a prózában Cserna-Szabó András, Győry Attila írásaira (szex, drog, ürítés, vér, hús, perverziók) hívhatjuk fel a figyelmet. Az emlékezés narrációja szintén fontos téma a fiatal irodalomban: Tóth Krisztina lírai emlékezései az önidentitás keresésének allegóriái, Kiss Noémi úti emlékezése a kultúrák feszültségeiből táplálkozik, Schein Gábor vizuaiitás és a huszadik századi tragikus történelem (holocaust, diktatúrák) kapcsolódási pontjaiból építi fel az emlékezés kereteit. Az emlékezés textuális feltételezettségére hívják fel a figyelmet a történelmi regény posztmodern átiratai, valamint az emlékezéselméleteket hasznosító értelmezői szövegek (Keserű József, Benyovszky Krisztián). 8. kontextuális szempont - a fiatal irodalom nem egy szövege más szövegek irányába olyan erőteljes utalásokat épít ki, amelyek által nemcsak önmagát kívánja meghatározni, hanem mintegy a másik textus játékszabályaiban kívánja elhelyezni magát. Tulajdonképpen a fiatal irodalom belső kánonjairól van szó: Orbán János Dénes költészete az erdélyi irodalom kontextusában olyannyira megkerülhetetlenné vált, hogy annak női változata (Farkas Wellmann Éva) is kialakulóban van egyes értelmezések szerint. Ugyanilyen megkerülhetetlennek tarthatjuk Térey János költészetét is magyarországi viszonylatban. Bizonyos modalitások vagy témák teljes ignorálása az összetartozás kontextusát teremti meg, más esetekben a tudatos rájátszás stratégiája vezet ide. Tulajdonképpen irodalmi lapok, kiadók értékpreferenciáiról van szó: például a Kortársban vagy a Hitelben közölt szövegek nem bizonyosan jelennének meg az Alföldben vagy a Jelenkorban és fordítva. Regionális (és persze ideologikus: populáris) csoportosulásként jelent meg az erdélyi Eló'retolt Helyőrség. Értelmezői iskolák tekintetében még fontosabbnak tűnik a csoporttudat. Megkerülhetetlennek látszik ebből a szempontból a Kulcsár Szabó Ernő köré gyűlt fiatal teoretikusok szerepe. Olyan nyelvi erő- és játéktér jött létre elméleti szövegeikben, hogy azt az iskolán kívüliek is szinte kötelezőnek érzik működtetni saját
