H. Nagy Péter (szerk.): Disputák között. Tanulmányok, esszék, kritikák a kortárs (szlovákiai) magyar irodalomról - Disputationes Samarienses 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Németh Zoltán: Szlovákiai magyar irodalom: létezik-e vagy sem? Néhány fésületlen gondolat egy fogalom lehetőségeiről

Szlovákiai magyar irodalom: létezik-e vagy sem?21 Csehy Zoltán vagy Mizser Attila nem, hiszen nem mint szlová­kiai magyar költők, hanem csak mint költők vesznek részt a magyarországi folyóirat-kultúrában - nem képviselik a szlová­kiai magyar kánont. Nyolcadszor az olyan felfogás is potens lehet, amely sze­rint azok a szövegek tartoznak a szlovákiai magyar irodalom­ba, amelyek továbbviszik a szlovákiai magyar irodalmi hagyo­mányt, a szlovákiai magyar irodalom hangját, intertextuális, gyakran nem is tudatosított kapcsolatba kerülve az időben megelőző hagyománnyal. Ezzel a felfogással az a probléma, hogy a szlovákiai magyar irodalom eddigi nemzedékeire ép­pen a szlovákiai magyar hagyománnyal való teljes szakítás a jellemző - gondoljunk csak Tóth László és Varga Imre vagy akár az Iródia nemzedékének felfogására. Kilencedszer olyan felfogás is elképzelhető, hogy a szlová­kiai magyar irodalom az itt, Szlovákiában magyarként szocia­lizálódott személyek irodalma. Ebből a szempontból szlováki­ai magyar költő vagy író Csehy Zoltán, Mórocz Mária, Krausz Tivadar és Tóth László, de nem az Balázs F. Attila és H. Nagy Péter. Tizedszer, némileg ellentétben a hetedik állásponttal, azo­kat is szokás szlovákiai magyar szerzőknek nevezni, akik nem tudják meghaladni a regionalitást, nem tudtak kitörni a szlo­vákiai magyar meghatározottságokból, kánonból. Más szóval, a honi irodalom másod- és harmadosztályát nevezhetnénk szlovákiai magyar irodalomnak, míg mindazok, akiknek sike­rült kitörni e gettóból, már az összmagyar irodalmi kánon ré­szei. Ebből a szempontból tehát Grendel Lajos és Tőzsér Ár­pád már nem szlovákiai magyar szerzők, attól egyetemeseb­bek, míg mondjuk (és itt, gondolom, most mindenki izgatottan várja a névsort) X. Y. és Z. Zs. még igen. Tizenegyedszer, egyfajta liberális felfogást követve: szlová­kiai magyar író az, aki annak vallja magát. Nemrég Erdélyben alakult meg az Erdélyi Magyar írók Ligája, az EMIL, amelynek alapszabálya szerint erdélyi magyar író az, aki annak vallja magát. Tagjai között már vagy egy tucat szlovákiai magyar író is van, ők tehát most már erdélyi magyar írók is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom