Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
II. Somorjai disputa
Beke Zsolt Kísérlet egy vizuális költemény ÚJABB RECEPCIÓJÁRA Juhász R. József: Végtelen sorok írója e költő1 A szimpózium témája a szlovákiai magyar irodalom, illetve ezzel kapcsolatosan a szlovákiai magyar irodalom recepciója. Elöljáróban - a „szlovákiai magyar irodalom” fogalom problematikusságának és érvényességének elméleti kérdését éppen hogy csak érintve - csupán annyit jegyeznénk meg, hogy a témául választott vizuális költészet megnyilvánulásainak már első ránézésre is általánosan hirdetett nemzetközisége, nemzeten, nemzeti irodalmon fölüli jellege mutatkozik meg. A vizuális költészet internacionális elképzelésének mítoszát maguk a szerzők is szívesen támogatják, gondoljunk csak az érsekújvári Transart Communication fesztiválok művészeire és magára az elnevezésére, vagy a párizsi Magyar Műhely sokat emlegetett eszmeiségére és hatására. Azt azonban el kell ismernünk, hogy néhány „konnotációs” (a szöveg egy későbbi pontján kifejtett értelemben konnotációs) viszonyban mindenképpen olyan földrajzi területhez való kötődést kell látnunk, mely Szlovákiához tartozik. I. Tulajdonképpen a mostani helyzetből, egy sajnos mára már eléggé elhalkult és elhanyagolt művészeti ágra való visszatekintéskor, talán valamiféle történeti megközelítés volna elvárható. Ennek ellenére a vizuális költészet olyan (újra)olvasására törekszünk, mely inkább az elmélet felől közelít, s megpróbálkozunk jelenlegi recepciójának felélénkítésével. Ezzel a megkülönböztetéssel azonban semmi esetre sem szeretnénk a történeti és az elméleti megközelítés egységét szigorúan szétválasztani a szinkrónia és a diakrónia mentén, ahogyan azt a strukturalizmus tette. Bár a hermeneutika
