Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)

II. Somorjai disputa

Miért éppen Malacka? 153

6 TOLCSVAI NAGY Gábor: Alakulások a jelentésképzésben. In: „Nem találunk szavakat". Kalligram, Pozsony 1999. 262.

7 J. SOLTÉSZ Katalin: i. m. 121.

8 Uo. 39.

9 Vö. LANSTYÁK István: A magyar nyelv Szlovákiában. Osiris-Kalligram, Budapest-Pozsony 2000.

10 Annak vizsgálata, hogy az egyes nyelvekhez tartozó névváltozatok szinonimák-e vagy sem, illetve hogy használatuk kódváltásnak minősül-e vagy sem, nem jelen tanulmány tárgya.

11 Az egyes névváltozatok használata legalább olyan változatos (és következetesen következetlen), mint például a helységnevek ragozásánál a bel- és külviszonyrag használata.

12 CSÉFALVAY Zoltán: Térképek a fejünkben. Akadémiai Kiadó, Budapest 1990. 17.

13 Uo. 15.

14 Uo. 15.

15 Tornaľa (a névváltoztatás előtt Šafárikovo) magyar neve: Tornaija.

16 NÉMETH Zoltán: Az 1989-es fordulat prózába írása a kelet-közép-európai irodalmakban. Literatúra 2002/2. 245.

17 „Pri svetlách na rohu sme museli chvíľu čakať, a aby som nezaškúlil k hotelu, zdvihol som radšej hlavu; naozaj, oblohou sa ako slizká stopa po slimákovi blyšťavo ťahalo lietadlo. Nevyskytla sa ešte taká chvíľa, že by nebo nad Londýnom bolo prázdne, a dobre tak, veď prečo by v rušnom meste práve ono malo ležat ladom? Netrvalo dlho a chodník zľahka poprášil vzdialený hrmot. Kto nechcel, nemusel ho ani vnľmať, no mňa zastihol nachystaného a keď som skúmal svoje potešenie, zistil som, že zvuky sú nadnárodné: rovnako hučia lietadlá nad naším domom v Bratislave, i keď, pravdaže, oveľa zriedkavejšie. Je to tak, cez zvuky vedie najkratšia cesta k zdomácneniu, zvuky nás svojou vernosťou, svojou nemennosťou najľahšie prenesú z vtedy a tam do tu a teraz; alebo naopak? Alebo naopak. Jedným slovom, je na čom stavať, na pevnom. Ktovie, čo by to so mnou porobilo, keby som v Londýne začul cirkulárku, z akého dreva by začali lietať piliny? (...) Mohlo by sa zdať, že podobne ako zvuky, aj vône prekračujú hranice, sú prenosné a všade svoje, ale s vôňami je to zložitejšie. Iste, iste, na Madagaskare mi páchne z úst celkom tak ako v Malackách, ibaže, ak si zabudnem pribaliť zubnú kefku, možno ešte trochu väčšmi. No mestá rovnako ako byty alebo ľudia majú každé svoj vlastný, neopakovateľný pach. V Londýne je to zvláštna zmes hygienických čistiacich prostriedkov, spáleného rastlinného