Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)

II. Somorjai disputa

Beköszöntő

13

ri arcokat helyezünk a padlóra, s a körben ülő résztvevők feladata kiválasztani azt az emberi arcot — egy nevető, egy szomorú, egy mérges, egy bizonytalan, egy agresszív, egy hahotázó arc közül -, amellyel az éppen akkori hangulatukban azonosulni tudnának. Utána erről az arcról kellene beszélniük, pontosabban arról, hogy miért tudnának vele érzelmileg azonosulni, miért érzik úgy, hogy jelen pillanatban, a legközelebb áll hozzájuk az a bizonyos érzelmi állapot, illetve az azt tükröző arckifejezés. Szomorú, ha ilyesmihez nem találunk szavakat. Tehát mint mondtam, nincsenek már szavaink sem az érzelmeink kifejezésére. S ha arról kellene beszélnünk, hogy miként jött létre ez vagy az az érzelem, hogy milyen mozgatórugók vannak mögötte, arról aztán halvány fogalmunk sincs. És nem is óhajtunk ezzel foglalkozni. Ezek a kérdések az élet perifériájára sodródtak.

Visszakanyarodva az irodalomhoz. Ha végignézem ezt a jelenséget a kultúra és a művészetek felől, akkor nagyon hasonló eredményre jutok, s ez is érdekes és elgondolkoztató. A könyvkiadásban egyre nagyobb szerepet kap s a könyvpiacon is egyre nagyobb súllyal vesz részt a tényirodalom. Nem a ponyváról beszélek, s nem is bíráló szándékkal említem, kiváló kutatók, történészek, szociológusok tárnak föl és jelentetnek meg könyveikben újabb és újabb területeket az elmúlt évek, évtizedek, évszázadok eseményeiről és történetéből, tényirodalommal próbálják megvilágosítani, hogy mi történt és hogyan történt, s ezek a könyvek méltán rendkívül népszerűek. Paul Johnsonnak a könyveire gondoljunk, de a különféle életrajzokra is, a Churchill- és De Gaulle-életrajzra, a nagy háborúk, történelmi krízisek leírására. Az emberek megveszik és elolvassák ezeket a könyveket, és úgy érzik, hogy egyfajta kézikönyvet kaptak arra nézvést, miként kell a jövőben ezekkel a kérdésekkel megbirkózni, hogyan lehet megelőzni vagy elkerülni a problémákat, hogy ezek a konfliktusok ne ismétlődjenek az életükben. Eközben egyetlenegy nagyon fontos dologról feledkezünk meg, nevezetesen: ez a tényirodalom, ez a nagyon fontos és rendkívül orientáló tényirodalom képtelen arra, hogy megértesse és pontosan leírja, érzékeltesse, hogy ezek mögött az események mögött emberek álltak. S hogy