Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
II. Somorjai disputa
14 Hunčík Péter ezek az emberek valamifajta értékrendszer szerint gondolkodtak, ugyanúgy voltak álmaik, elképzeléseik, vágyaik. Hogy a szörnyű események, melyek bekövetkeztek - a világháború, a politikai válságok és kataklizmák - emberi produktumok, olyan emberekéi, akiknek szintén voltak kisebb vagy nagyobb lelki konfliktusaik, magánproblémáik, érzelmi válságaik, de ezeket a nagy konfliktusos helyzeteket, a háborúkat és a világ nagy szörnyűségeit is ők hozták létre. Megfeledkezünk tehát erről, mert ez már a mi fekete-fehér látásunkban ismét nem érdekel bennünket. És ha nem érdekel bennünket, akkor tulajdonképpen csak egyvalamit tehetünk: megpróbálhatjuk megváltoztatni azt, amit a lélektan sztereotípiának nevez. Hogy miként kell megváltoztatni a viselkedésünket ahhoz, hogy a szörnyűségek ne ismétlődjenek, vagy legalábbis velünk ne történjenek meg. Csakhogy a lélektan rendkívül éles különbséget tesz a sztereotípia és az attitűd között. A sztereotípia az, hogy én hogy tartom most a kezem, milyen a hangszínem, hogy a szememmel pásztázom a termet, és figyelem a hallgatóságot, nem ásítoznak-e, figyelnek-e rám, hogy miként öltözködöm, milyen parfümöt használok, hogyan lépek föl, hogyan viselkedek a feleségemmel, a barátaimmal, az ismerőseimmel szemben, hogyan tartom a poharat — ezek a sztereotípiák, ezeket meg lehet tanulni. Az attitűd viszont az, ami mögötte van. Hogy a bensőnkből fakadjon az, amit teszünk. Hogy ez belülről jövő igény, értékrend alapján jöjjön létre. Az attitűdök megváltoztatása nélkül szignifikáns változtatást a társadalomban, szignifikáns változást az egyénnél elérni nem lehet. Sztereotípiákat, akárcsak a majmok dresszúráztatását, be lehet tanítani fél év vagy három hónap alatt. Attitűdváltoztatáshoz tíz-tizenöt, húsz év, esetleg egy generáció kell. Sztereotípiákat el lehet sajátítani tényirodalmi műveltséggel is: megtanuljuk, mikor született az illető, vagy mikor tört ki valamelyik háború, továbbá hogy milyen gazdasági események vezettek hozzá. Megtanulom a tényeket, s utána tudatosítom, mit volna ajánlatos ezek szerint elkerülnöm. De hogy mi volt a tények mögött, mi volt az őket kiváltó attitűdrendszer, ezzel nem foglalkozunk, mert fárasz
