Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)

Közlemények - Bendík Márta: A három Túr szakrális kisemlékei

A vizsgált falvak 1. Sárkányfalva

A község Párkánytól északnyugatra található, Köbölkút és Gyiva falvak között. A források a helységet elsőként 1287-ben említik. Sárkányfalva a Hunt-Pázmán6 nemzetség ősi birtokai közé tartozott. 1287 előtt a falu egyik fele a Pilis nemzetségé, másik fele pedig Zoárdé. A török pusztítás után a falu elnéptelenedett. 1552-ben azonban újratelepítették. 1609-ben Sárkányfalva egy része Csery Mihály birtoka, másik része pedig Keglevich Jánosé. 1647-ben a török kiűzésekor a falu ismét teljesen elnéptelenedett, s csak 1696 után kezd betelepülni (Haiczl 1944, 1-13). A szatmári béke után új telepítések jöttek létre, így kerültek szláv települők Sárkányba. 1707 körül építtette fel Paksy Istvánné Sárkány új templomát. Paksy István 1701-ben kerül a sárkányi birtokosok sorába. Az 1755-ös egyházlátogatási jegyzőkönyv Csery Sándort- nyitrai alispánt - említi Sárkány birtokosai között. Az alispán a Paksy Istvánné által építtetett templom helyébe - annak rossz állapota miatt - újat állíttatott kőből és téglából. A templom mellett levő harangláb nagyobbik harangját Csery Sándor Szent Anna tiszteletére öntette (Haiczl 1944, 1-13). 1851-ben Sárkány fele részben a Koller családé, fele részben a Bertóké. A Koller család után Boronkay Lajosra - Esztergom vármegye főjegyzőjére - szállott. 1916- ban Boronkay Jenő Léderer Ferencnek adta el a birtok nagy részét. Léderer azonban az 1918- ban zajló forradalom áldozata lett. 1928-ban Sárkányfalva Renner Józsefné és fia, János tulajdona. 1942-ben a birtok Renner Péterre szállott át (Haiczl 1944, 1-13). Lakossága 2011-ben 366, ebből 264 magyar, 58 szlovák nemzetiségű. Vallása 275 római katolikus, 10 református, 1 görögkatolikus (Popély 2014, 377).

Sárkányfalva szakrális kisemiékei

A faluban 4 feszület, 1 pietát ábrázoló mellékalakkal rendelkező kereszt, 1 megrongálódott- feltehetően - feszület talapzata és egy harangláb található. Az objektumok állapota viszonylag jó, azokat a helyiek gondozzák. Mindenszentekkor és halottak napján gyertyát gyújtanak a kisemlékeknél.

1.1. Kereszt

Homokkő temetői nagykereszt, a kereszt tövénél pietá (1. kép). Az objektum felső részén az INRI jel helyén BJ jelzés található. Szintén a kereszt felső részén látható homokkőből egy lepelimitáció. A keresztet koszorúk, valamint annak környékét vázában levő művirágok díszítik. Az objektum értelemszerűen a temetőben található, a templom mellett.7

A falusiak elmondása szerint a keresztet Boronkay Jenő8 nevezetű falusi birtokos állíttatta, így érthető a BJ jelzés a kereszt felső részén. A lakosok az állíttatás okát összefüggésbe hozták azzal, hogy az említett személy családtagjai és gyermekei tüdőbetegségben elhunytak.

Az objektum állíttatásának pontos dátumát nem sikerült megtudni, azonban a második katonai felmérés térképe (1806-1869) már számon tartja.

6 Hunt-Pázmán nemzetség tagjai Svábföldről származó páncélos vitézek. Ők voltak az első megtelepedett lovagok a királyi Magyarországon (Márki 1895, 476).

7 A helyiek azt is megemlítették, hogy amikor a szobor kész lett, akkor lett átkeresztelve a templom is Szűz Mária-templomnak, addig Szent Anna- volt.

8 Boronkay Jenő Esztergom vármegye 1883-ban beiktatott egyike nemese, valamint Sárkányfalva birtokosa volt (Borovszky 1910,454).

149