Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)
Közlemények - Bendík Márta: A három Túr szakrális kisemlékei
1. kép: Temetői nagykereszt, Sárkányfalva (Fotó: Psenák Emese, 2016) 2. kép: Harangláb, Sárkányfalva (Fotó: Psenák Emese, 2016) 1.2. Harangláb Négyzet alaprajzú harangláb (2. kép). Az objektum alsó része tégla, amely szürke színűre van meszelve. Felső harmada barna színű fagerendákból áll, melyet palából készített sátortető fed. A fával borított részen kis rácsos ablak található. Az objektum ajtóval ellátott. A templomot körülvevő temetőben helyezkedik el. Szakirodalmi forrásokból tudjuk, hogy „a helység templomát 1756-ban építették fel s emellé épült ekkor a harangláb is, amihez a harangot Csery Sándor öntette Szent Anna tiszteletére” (Haiczl 1944. 1-13). 1.3. Feszület (Rana-kereszt) Mészkő feszület, öntöttvas aranyszínű korpusszal (3. kép). A talapzaton fekete alapon arany felirat szerepel, mely a következő: ISTEN / Dicsősségére emeltette / Rana István / és neje szül. / Csonka Julianna /1923 / ÉVBEN. A felirat felett egy aranyszínű szimbólum látható. Az objektum előtt mészkő váza található, köré fehér kövek vannak szórva. A feszületet fekete kovácsoltvas kerítés veszi körül. Elhelyezkedését tekintve a falu központjában áll, a család leszármazottainak lakhelyétől nem messze. A feszületet 1923-ban Rana István állíttatta. A falusiak elmondása szerint Rana István helyi bíró volt, gyermekei torokgyíkban haltak meg. Valószínű, hogy a bíró az ő emlékükre állíttatta az objektumot. A helyi elnevezésben a kisépítményt Rana-keresztként emlegetik. 150
