Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)

Tanulmányok, közlemények - Riskó Kata: Cigányzene városon és falun. Kapcsolatok a hagyomány különböző rétegei között

I.

A magyar népzene Bartók által meghatározott felső-magyarországi dialektusterületén különösen szorosan összefonódott a városi és falusi cigányzenei hagyomány. Ennek okai közé tartozhat a kisvárosok nagy száma, ami a kisebb és nagyobb települések zenei életének szervesebb kapcsolatát teszi lehetővé. A nem túlságosan nagy városok és ezzel együtt zenészeik sem különültek el élesen a környező falvaktól, hiszen sokszor nem is tudtak volna megélni anélkül, hogy más településeken is muzsikáltak volna. így például az 1928-ban született rozsnyói Zsíros László prímás elmondta, hogy apja az „egész rozsnyai környékben”, tehát falvakban is játszott, ugyanakkor műzenei darabokat, „operákat”, vagyis népszerű operarészleteket is tanult egy zenésztől. A rimaszombati prímás, Radies János Balogtamásiban született és sokáig szülőfalujában játszott. Éttermi repertoárja mellett tudott régi pásztordallamokat, illetve eljátszotta a „vasvári” néven ismert népi tánc legelterjedtebb dallamát. (Tari 2010, 157-162) A kazincbarcikai Nagy József cigányprímás pedig a sógorától tanult hegedülni, s 5-6 évig az ő bandájában muzsikált a környékbeli falvakban, később pedig Kazincbarcikán játszott vendéglőben. Fiatalkori éveinek falusi zenéléseiből emlékszik régi dallamokra, amiket például a juhászok botos táncához húzott, s a gyűjtés szempontjából repertoárjának éppen ez a része volt legfontosabb.1 A jelenség fordítottjára szintén találunk a területhez kötődő példát. Egy-egy korai, a 20. század legelején készült, kereskedelmi forgalomba került hanglemez arról tanúskodik, hogy városi zenészek a néphagyomány olyan dallamait is ismerték, amelyet csak speciális körülmények között, például paródiákban játszottak. Göndör Aurél színész és társulata által előadott humoros jelenetek számos gramofonlemezen fennmaradtak, s népzenei vonatkozásúak is előfordulnak köztük. Göndör A lepéndi bakter nótája című magánszámában olyan éjjeliőr-dallamot énekel, amely közel áll a későbbi népzenei gyűjtések hasonló szokásdallamaihoz, a zongorával és dudával kísért Dudás nótában pedig nemcsak a duda jellemző díszítéseit és hangszínét utánozza vokálisán, hanem maga a dallam és a szöveg is a népi dudadallamokra jellemző.1 2 Témánk szempontjából legérdekesebb a Polgármester temetése és választás Bivalyfüreden című humoros jelenetük.3 A lemezen közreműködő, név szerint nem ismert, de feltehetően Budapesten működő cigánybanda a fiktív kistelepülés polgármestere halálának cselekménymozzanatához kapcsolódóan azt a temetési zenét játssza, amelynek közeli változatát egy 1984-es népzenei gyűjtésen a Pozsony megyei Jókán is felvették helyi cigánymuzsikusoktól.4 A néphagyományban is temetési kísérőzeneként fennmaradt, kifejezetten hangszeres tétel egyszerű, bécsi klasszikus formáján a verbunkos stílusjegyeit viseli.

A verbunkos stílusú dallamokban, amelyek egyébként is a terület repertoárjának jellegzetes részei, különösen jellemző a hangszeres zenei hagyomány különböző rétegeinek összekapcsolódása. Az északi dialektusterületen a 20. században is élt a verbunknak nevezett szóló vagy csoportos férfitánc, s míg kísérődallamai Erdélyben többségében régebbi eredetűek, itt gyakran a 18. század végén megjelenő, verbunkos néven számontartott közzenei stílussal állnak rokonságban. A zenészek emellett a tánctól függetlenül is játszottak a verbunkos stílusba sorolható,

1 Kazincbarcika (Borsod), 1979. március 15. Gy. Kriston József, Vavrinecz András. Játszott: Nagy József prímás (64) Mg 4476B. A hangfelvételre vonatkozó jelzetek itt és a továbbiakban az MTA BTK Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc archívumának adataira utalnak.

2 Göndör Aurél. Favorite Record, 1-27516, matr. 688-0-; Göndör Aurél zongora és duda kísérettel. Első Magyar Hanglemez Gyár, 2694, matr. 2694.

3 Göndör Aurél. Metafon, 7688 a, matr. 1-27692. Online elérés: http://gramofononline.hu/1669317036/polgarmester-temetes es valasztas bivalyfureden

4 Jóka (Pozsony), 1984. Gy. Farkas Róbert, Czuczor Péter. Játszott Tamkó Péter „Pélé” prímás (1916), Tamkó Sándor kontrás (1934), Kuruc József bőgős (1915). Mg 4815A.

74