Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)
Tanulmányok, közlemények - Schell Csilla: "Egy magyarul megfogalmazott levél vétele töltött el csodálkozással…" A Budap hegyvidékről kitelepítettek levelezésnyelvének választásához (Egy dokumentáció előmunkálatai)
Martin, a leendő pap az 1950. szeptember 27-én írt levelében, amelyet öccséhez intéz, kisebb fiútestvérét Németországban a magyar nyelv megtartására buzdítja - és ezt alá is húzza magyar nyelvű levelével -, és igen széles horizontra vall, ahogy a nyelvek tanulásának hasznáról ír: Nagy örömömre szolgált azonban az a kérésed,hogy Írjak Neked magyarral .Nagyon helyes,hogy nem akarod elfelejteni azt a nyelvet,amit egyszer már tudtál, és elég jól tudtál .Kár is lenne.Hiid el,hogy ha valamit,hát egy idegen nyelvet mindig használhat az mmber.A magam részéröl - buzdításul mondom - a magyaron kivUl még négy nyelvet tanultam meg,s nem bántam meg.Ha lesz egy kis idő,hozzá szeret-Kitelepítettek privátlevél-állománya a freiburgi IVDE intézetben A Ritter család levélállománya talán nem egészen átlagos: Kevésbé volt jellemző, hogy a leveleket írógéppel, illetve hogy a fenti szintű nyelvi kompetenci(ák) birtokában ír(hat)ták. Az a levélállomány, amelyet a következőkben tárgyalunk, feltételezhetően inkább megfelelhet az általános levelezési gyakorlatnak: olyan kitelepített magyarországi németek írták, akik jórészt inkább földműveléshez és gazdálkodáshoz voltak szokva, s nem annyira az írásbeli kommunikációhoz. A freiburgi IVDE intézetben található, az intézetre hagyományozott, Bonomi Jenőnek írott, Németországon belül keletkezett kitelepítettektől származó privátlevél-állomány, amelynek ez idő tájt dokumentációját készítjük elő, már több helyütt bemutatásra került (vö. Pably-Schell 2015; Schell 2016a). Jelen írásunkban csupán nyelvi szempontú megközelítésben a levélállományban előforduló nyelvváltás kvantitatív paramétereit tárgyaljuk. A „kitelepítési nyelvállapot”. A beszélt nyelv(ek) és a megérkezés Milliónyi menekült és kitelepített megérkezése után Németországban a kutatás elsőként a sürgetőbb szociális, illetve kulturális beilleszkedés problémáira és témáira koncentrált. Az új polgárok nyelvi beilleszkedése valójában alig volt kutatás tárgya. Talán vélhetően abból a feltételezésből kiindulva, hogy a kitelepítettek nyelvi integrációja, mivel eleve németek, egy bizonyos alkalmazkodási idő után hamarosan úgymond magától megoldódik. Peter Auer a telepítések idejével bizonyos szempontból összehasonlítható történelmi időszakra, az 1989/90-es keletnémet 46 1. kép: Martin Ritter levele Andreas öccsének. Kelt: Tiszafüred, 1950. szeptember 27. Jelzet: B/R/18-01.
