Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)

Tanulmányok - Marx Mária: Műszövés Őriszentpéteren a 19 - 20. század fordulóján

vényeket mutatja »Millennium 1896« felírással.” Ennek a kiemelt terítéknek a megfelelője is megvan Kovács kiállítási anyagában. Ez pedig egy hatszemélyes abrosz, amely középen Árpád fejedelem bőrsisakos arcképét, különböző magyarság-szimbólumokat és Thaly Kálmán: Árpád apánk, ne féltsd ősi nemzeted kezdetű versének első szakaszát ábrázolja. (A terítő részletes technikai és ikonográfiái elemzése: Marx 2008.) Az Árpád-abrosz a bírálóbizottság tetszését elnyerte, készítőjét „haladásért” kiállítási éremmel tüntette ki. Az érem Őriszentpéteren volt látható, a róla kiadott díszes oklevelet pedig a körmendi múzeumban őrzik.26 (2. kép) Kevesen voltak díjazott szövők. Rejtő Sándor iparfelügyelő, műegyetemi tanár, a kiállítás sokkötetes elemzésében így írt róluk:

„Meg kell továbbá említenem, hogy három szövő az ezredéves kiállításra történelmi képeket szőtt. Képek szövése rendes viszonyok között ugyan érdemnek nem róható, de jelen esetben, mert a nagy fáradsággal és költséggel járó munkát a millennium fényének emelése érdekében végezték, dicséretet érdemelnek. E három derék kisiparos neve: Virág Apró József Kecskemétről, Török István Körmendről s Kovács Antal Öri-Szentpéterről.” (Rejtő 1897, 626)

2. kép: Az Ezredéves kiállítás oklevele (1896)

A három abroszból kettőt a zalai múzeumok őriznek: a kisebbik, Árpád-fejes a Göcseji Múzeum néprajzi gyűjteményében, a Török István által szőtt 12 személyes, hatalmas damaszt, amelyen Munkácsy Honfoglalás című képe látható, a nagykanizsai Thúry György Múzeum helytörténeti gyűjteményének darabja. (Marx 2014, 111-120)

26 A körmendi Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum tulajdona leltári szám nélkül.

94