Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)
Krónika
A mai török állam sokat költ a hagyományok bemutatására, nyilván az önazonosság kinyilvánítása végett, ám turisztikai szándékkal is. A majd 80 milliós (!) lakosság ezerféle saját hagyományt képviselt, és a török állam ezt a neolitikumtól (!) a mai kézművességig egyaránt a magáénak tekinti, még a bizánci kereszténység emlékeit is. Aki már járt Törökországban, tudja, hogy ott biztosan több ógörög, és igen sok római lelet ma is látogatható - mint Hellászban és Rómában; és az ezerféle iszlám hagyomány, a kerengő dervisektől a kertkultúráig ma is csodálatraméltó. Az e koroknál régibb leletek pedig szinte csak itt megtalálhatók - noha néha évtizedekre nem is látogathatók, mint a „legrégibb” európai kultúra, Catal Höyük esetében. Az utóbbi két-három évtizedben ezek kutatása rohamtempóval folytatódik. Magam is alig ismertem rájuk régi jegyzeteim alapján. Lásd például: M. Öcal Oguz zsebkönyve: Turkey’s Intangible Cultural Heritage (Ankara, 2013. Ministery of Culture and Tourism) gyönyörű képekkel az olaj lámpáktól az olajjal bekent birkózók hagyományos török birkózásig, a petróleumlámpától az ajtókopogtatókig. E példatárból is bárki tanulhat. A szemiotika címszóként megemlítése alkalomszerű, nem pedig elméleti volt. A török előadók többsége nem is utalt erre a távlatra. Ám nekünk annál inkább érdemes felfigyelni arra, hogy a népi/hagyományos kultúra tárgyai, tényei, jelenségei ma nálunk sem nem a maguk helyén találhatók meg - hanem ennek jeleiként. Voigt Vilmos Interkonfessionelle und ethnische Dynamiken in der Slowakei Unsere Exkursion nach Komom im Mai 2015 In der letzten Mai-Woche dieses Jahres führte uns, 15 Studierende der Philipps-Universität Marburg, unser Forschungsinteresse in die südliche Slowakei. Unter der Leitung von Professor Seifert vom Institut für Europäische Ethnologie/Kulturwissenschaft der Philipps- Universität Marburg erkundeten wir gegenwärtige und vergangene ethnische und interkonfessionelle Dynamiken in der Grenzstadt Komom (ung. Komárom; slow. Komárno). In verschiedenen Kleingruppen besichtigten wir unter anderem Orte religiöser Zusammenkunft und besuchten diverse Gottesdienste. Darüber hinaus eruierten wir, wie diese Gemeinden Stadtleben und Stadtbild prägen und erfuhren vieles über religiöse Alltagspraktiken Einzelner. Ein zweiter Forschungsschwerpunkt lag auf den interethnischen Beziehungen. Wir haben mit Vertretern und Vertreterinnen der slowakischen und ungarischen Bevölkerung gesprochen und hatten so die Gelegenheit, verschiedene Sichtweisen auf das Zusammenleben in der Stadt Komorn kennen zu lemen. Abb. 1. Eine Stadt - zwei Sprachen (Foto: Dorothée Feliinger, 2015) 281
