Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)
Könyvismertetések, annotációk
A térség érdekes kutatási témául is szolgálhat, hogy a nemzeti-nemzetiségi-etnikai identitás átalakulhat-e egyfajta közép-európai entitássá, kialakulhat-e egy határon átnyúló Pannonrégió tudat. Amennyire izgalmas és érdekes a terület mint eurorégió a kutatás számára, épp annyira kerülhet veszélyeztetett helyzetbe is: a hármas határok vidéke könnyen válhat a periféria perifériájává. A recenzens csak sajnálni tudja, hogy egy 1989 - 90-ben, az Alpok-Adria régió felsőoktatási alprogramja számára felvetett gondolata, egy nemzetközi Hármashatár-egyetem nem érte el az érintettek ingerküszöbét. Még most sem lenne késő, s jelentős szimbolikus erővel bírna egy Közép-Európa-tematikájú campus kiépítése a hármas határon. A könyv utolsó két fejezete esettanulmány. Gráfik Imre konkrét példákon mutatja be — külföldiek be- és letelepedésén keresztül -, hogyan értékelődött fel az utóbbi évtizedekben a Pannon-régió. A IX. fejezet: Nyugat-Európából Közép-Európába. Egy dunántúli (Vas megyei) példa (magyarul 291-302 [2008], németül 303-310 [2008]). A kis Vas megyei falu, Iklanberény utóbbi 10 évét mutatja be a falu és lakóinak életén keresztül, kitérve a demográfiai mobilitásra. A kis létszámú lakosságon belül jelentősnek mondható a külföldiek aránya, akiknek a zöme német anyanyelvű. Leírja a falura jellemző kapcsolatrendszereket. Hasonló témát tárgyal, de immár nem csak egy falura vonatkoztatva, hanem egy egész megye egyes régióra koncentrálva, a X. fejezet: A Pannon-táj vonzása - avagy - Nyugat- Európából Közép-Európába (magyarul 311-324 [2011], németül első megjelenés [325-336]). Vas megyében jelentős a külföldi be- és letelepedők száma. A be- és letelepedést elősegíti, hogy a letelepedett uniós állampolgárok is rendelkeznek aktív és passzív választójoggal. A Pannon-táj évtizedek óta ismert a külföldiek előtt, az Alpok-Adria Munkaközösség megalakítása és működése, a gyógyturizmus (Bük, Sárvár), a sport és kultúra (Bartók Szeminárium és Fesztivál, Savaria Történelmi Karnevál, dobógála, Vasi vasember, Textil Biennálé, Urbanisztikai Nyári Egyetem, Bloom-napok stb.) révén. Tovább növeli a térség vonzerejét, hogy Magyarország tagja az EU-nak, hogy kedvezők a térségi életfeltételek (relatíve alacsony költségek, Magyarországon belüli magas fejlettségi szint), a gazdag és változatos földrajzi táj (ezen belül: ápolt kastélykertek, híres arborétumok), a történelmi múlt (borostyánkőül, Pannon provincia, multikulturális tradíció, kastélyprogram), valamint a közvetlen kapcsolat és közelség Nyugat-Európához. A le-, illetve megtelepedés motivációi között említendő a munkavállalás, vállalkozás indításának lehetősége, a nyugállományba vonulás utáni kellemes életvitel kialakítása. Ugyanakkor akadályként merülnek fel a nyelvi-kommunikációs nehézségek mind a privát szférában, mind a hivatali ügyintézésben. Az elemzés következtetései:- a külföldiek nem képeznek homogén egységet, még egy településen belül sem alkotnak települési egységet, nincs tömbszerüség,- a külföldiek korfája a jövő szempontjából kedvezőtlen,- jelentős a szerepük a település építészeti képének megújításában (kastélyok, kúriák, házak felújítása)- a vállalkozást indító külföldiek kedvező hatást fejtenek ki, mert munkalehetőséget biztosítanak, többnyire a magyarnál magasabb jövedelemmel,- példaképül szolgálnak településformáló életvitelükkel (a helyi viszonyokat magasan meghaladó infrastrukturális igények), a többnyelvűség modelljének terjesztésével (a külföldi 237
