Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)

Tudománytörténet - Bogatirjov, Pjotr Grigorjevics: A karácsonyfa Kelet-Szlovákiában. A néprajzi tényekben bekövetkezett funkcióváltás strukturális kutatásának kérdéséhez

Ismereteim szerint a városokban a karácsonyfának főleg esztétikai funkciója van.9 10 11 Még ha a városban az esztétikai funkció mellé gyakran a vallási funkció is társul, akkor sem tulajdonítanak sehol mágikus jelentést a karácsonyfának.

Meg kell továbbá azt is jegyeznünk, hogy azon a vidéken, ahol megfigyeléseimet följegyeztem, a karácsonyfa a parasztság körében csak nemrég bukkant föl, korábban csak a falusi értelmiség ismerte, ahonnan aztán szélesebb körben is elterjedt. Felvetődik a kérdés, miként magyarázzuk azt, hogy a másutt elsősorban esztétikai funkcióval rendelkező karácsonyfa a szlovák falvakban főfunkcióként primitív-vallási funkciót kap?

Annak a ténynek az alapján, hogy a karácsonyfát az értelmiségtől vették át, ahol a főfunkciója esztétikai volt, azt kell feltételeznünk, hogy kezdetben a faluban is csak ilyen funkcióval rendelkezett.

Vizsgáljuk meg, milyen az a paraszti környezet, ahol a karácsonyfa megjelenik. Azokhoz a napokhoz, amelyeken a karácsonyfa a parasztok asztalán áll, igen sok, a keresztény és a népi hiedelemre alapuló szokás fűződik. A hozzájuk kapcsolódó valamennyi tárgy vagy keresztény-vallási vagy mágikus színezetű, néha pedig egyszerűen mindkettővel rendelkezik. A karácsonyfa nagysága és díszes volta miatt bizonyára központi helyet foglalt el azok között a tárgyak között - ünnepi tálak, kalácsfélék, mint a „Kračun ”'° stb. -, amelyek ez idő tájt az asztalon voltak.

Természetes, hogy a pap, amikor vízkeresztkor szenteltvízzel körbejárja az egyházközség házait, a többi tárggyal együtt a karácsonyfát is megáldja. A megszentelés után a karácsonyfa a parasztok szemében még nagyobb mágikus erőre tett szert, ahhoz hasonlóan, ahogy például a gyógyfüvekkel is ez történik, mivel a néphit szerint ezek csak akkor hatásosak, ha Keresztelő Szent János napját követő éjszaka szedik őket, ám a templombeli megszentelésük után hatóerejük tovább növekszik.

Ezeknek a füveknek tehát két tényező kölcsönöz erőt:

1. a néphagyomány által megkövetelt időpont figyelembe vétele;

2. a templomi megszentelés.

Ezen kívül a karácsonyfát a karácsonykor széles körben elterjedt szokásoknál is felhasználják. Gyakran találkozunk azzal a szokással, hogy karácsony táján valamit megfüstölnek. Az a szokás pedig, hogy az állatokat az első szántáshoz olyan ostorral hajtják ki, amelynek nyelét a karácsonyfa kihegyezett törzséből készítették, hasonló szokásokat helyettesíthet, mint például azt, hogy a jószágot az első szántáskor a virágvasámapról megőrzött barkaággal hajtják ki."

A fenyőfával kapcsolatban fent említett szokások ennélfogva azt mutatják, hogyan alakul át az esztétikai főfunkció mágikus-vallásivá. A bemutatott átmenetet azzal magyarázom, hogy ez a szokás új környezetbe, az eredetitől eltérő struktúrájú szokáscselekvések közé jutva olyan helyre került, amely a struktúra követelményeinek felelt meg.

A helyzet tehát a következő: a karácsonyfa-állítás városi szokása, amint azt joggal feltételezhetjük, részben olyan népszokások alapján jött létre, amelyeknek főfunkciója gyakran mágikus volt.12 A városban azonban az esztétikaihoz képest az összes többi fúnkció elhalvá-9 Lásd ehhez Weiser-Aall, Lily: Weihnachstgeschenke und Weihnachtsbaum. Eine volkskundliche Untersuchung ihrer Geschichte. Stuttgart-Gotha, Friedrich Andreas Perthes 1923, 51. p.

10 ,, Kračun'": a Kelet-Szlovákiában a karácsonyi ünnepkör során fogyasztott kenyérféleség neve. Lásd ehhez Bogatyrev, Pierre: Actes magiques, rites et croyances dans la Russie Subcarpathique. Paris: Honore Champion 1929, 38-43. és 84. p.

11 Lásd ehhez Fischer, Adam: Zwyczaje rolnicze ludu polskiego. Odbitka z kalendarza „.Rolnika Polskiego” z roku 1927, 1,2. Vö. Weiser-Aall, Lily: Weihnachstgeschenke und Weihnachtsbaum. Eine volkskundliche Untersuchung ihrer Geschichte. Stuttgart-Gotha, Friedrich Andreas Perthes 1923, 62, 63. p.

12 Weiser-Aall, Lily: Weihnachstgeschenke und Weihnachtsbaum. Eine volkskundliche Untersuchung ihrer Geschichte. Stuttgart-Gotha, Friedrich Andreas Perthes 1923, III. fejezet.

169