Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)

Tudománytörténet - Bogatirjov, Pjotr Grigorjevics: A karácsonyfa Kelet-Szlovákiában. A néprajzi tényekben bekövetkezett funkcióváltás strukturális kutatásának kérdéséhez

nyúlt. A karácsonyfa ezután ismét eljut a faluba, ahol a mágikus szokások még mindig érvényes szerepet játszanak. Ekkor ismét a mágikus funkció kerekedik felül, a kör bezárul; a karácsonyfa ismét olyan szokások tárgyává válik, amelyek a keletkezésekor is kiindulópontul szolgálókhoz hasonlítanak.

A szöveges folklórban is megfigyelhetünk hasonló jelenséget akkor, amikor a műköltészet népköltészetre épülő alkotásai maguk is elterjednek a nép körében. Az átalakulás folyamán hasonulnak az igazi népköltészethez.13

Módszertani szempontból tartom fontosnak ezt a példát, hogyan válik a karácsonyfa esztétikai funkciója primitív-vallásivá. Ez ismét csak azt mutatja meg, mennyire veszélyes, ha egy szokás jelentését úgy rekonstruáljuk, hogy nem ismerjük azt a környezetet, amelyben élt. Egy szokást, mint amilyen az említett is, csak akkor érthetünk meg igazán, ha a teljes összefüggésrendszert és a kérdéses szokásnak az adott vidék hiedelmeinek e struktúrájában elfoglalt helyét is ismerjük. A megszokott séma alapján ugyanis azt várnánk, hogy egy-egy szokás vallási funkciója cserélődjön át esztétikai főfunkcióvá; a fentiekben ismertetett esetben azonban a fejlődés éppen fordítva megy végbe.

E rövid tanulmány programadó jellegénél fogva a kutatók és gyűjtők számára néhány feladatot szándékozik megfogalmazni:

1. Lehetőleg igen nagy mennyiségű, olyan típusú anyagot kell gyűjteni, amiből kiviláglik, hogy egy és ugyanazon néprajzi jelenségnek több funkciója is lehet;

2. A gyűjtött adatok alapján kell kimutatni azt, hogy a karácsonyfának például nemcsak esztétikai, hanem mágikus funkciói is vannak. A karácsonyfát különösen alkalmasnak tartom arra, hogy egy ilyenfajta kutatás tárgyát képezze, mert egy Európában széles körben elterjedt olyan szokáselemről van szó, amelyre vonatkozóan bizonyítani tudjuk, mikor bukkant fel a különböző európai népeknél;

3. Fel kell jegyezni azokat a szokásokat is, amelyekkel ugyanabban a faluban vagy a környék falvaiban találkozhatunk vagy találkozhattunk, elsősorban a hasonló szokásokat, amelyeket viszont karácsonyfa nélkül hajtanak végre, és amelyek hatással lehettek a karácsonyfához kapcsolódó ma ismert szokásokra.

4. Jegyezzünk fel gyerekkori visszaemlékezéseket, amelyek arra utalnak, milyen funkciói voltak a karácsonyfának a gyerekek körében. Itt abban a helyzetben vagyunk, hogy a néprajzi jelenségek kutatásában az introspektiv módszert alkalmazhatjuk, amelynek során a saját gyerekkorunk eseményeit is értékelhetjük. Egy értelmiséginél a gyerekkortól való távolság növekedésének a függvényében szorulnak háttérbe a karácsonyfa vallásos funkciói az esztétikaiakkal szemben. A felnőtt paraszt szemében azonban e vallásos funkciók támaszra leltek más szokásokban, és a primitív-vallásos funkció felülkerekedett az esztétikáin.

13 Lásd erről az alábbi cikkemet: boraxbipcB. Iferp IpiiropbeBHH: CraxoTBopeHHe nyiuKHHa „Lycap” erő hctohhhkh h erő BjiHíiHHe Ha Hapo/myio cjiOBeCHOCTb. In Onepmi no noomuKe nyuiKuna. Berlin 1923, 147-195. p.

170