Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)

Tanulmányok, közlemények - Vataščin Péter: Egy ormánsági törpefalu. Kemse település- és közösségvizsgálata

nem?”). Akemseiektől hallott, ritkának számító bírálatok nem jelentenek általános elégedet­lenséget vele szemben, mindössze megállapítják, hogy nem tud teljességgel a polgármester­ségre koncentrálni - ennek ellenére a falu működtetése nem jár komolyabb gondokkal. A tör­pefalusi mivoltnak köszönhetően a hivatalos fogadás vagy a nyilvános falugyűlés nem jelent állandó gyakorlatot a részéről - akinek van vele szemben valamilyen kérése, az személyesen keresi fel reggel, még a napi ingázás előtt, vagy akkor, amikor épp otthon látja őt. Különösen fontos jellemzőjeként emelik ki a lelkes és mosolygós attitűdjét, amelynek előnyeivel ő is tudatában van, s ez megkönnyíti a környékbeli polgármesterekkel való jó viszonyt ápolását („A jó polgármester mindenkivel jóban van. ”). Újra meg kell említeni azt is, hogy olyan generáció tagjaként nőtt fel, amely a baráti csoportot képezi, ezért könnyen szót ért velük („ O érti őket, velük együtt nőtt fel. ”). Az alpolgármester a falusiak bevallása szerint olyan ember, aki sokat segít a falunak, de ugyanakkor nem áll tőle távol a „szigorúbb” fegyelem betartatása sem. Saját értelmezése sze­rint erre az egyik legjobb példa az, hogy a dohányzásról való leszokásra biztat. A kemsei kocsmában az ősszel hónapokig kint volt kifüggesztve egy, a Dunántúli Naplóból származó újságcikk a dohányzásról való leszokással kapcsolatban, amelyre az alábbi szöveget írta ki: „Ne légy gyenge!” Ezért azonban nem ítélik el a lakosok, legfeljebb időnként méltatlankod­nak valamelyik megjegyzése vagy utasítása miatt. Ebben nagy szerepet játszik az, hogy mind ő, mind a felesége társadalmi munkában sokat segítenek a kemsei közösségi élet szervezésé­ben (pl. sátorállítás a közös étkezéshez falunapkor, teherautó használata különböző áruk és fogyasztási javak fuvarozására), illetve kisebb összegű kölcsönt is szokott nyújtani azoknak, akik ilyen segítséget kémek tőle - anélkül, hogy bármilyen más kötelezettségre vagy kamat megfizetésére kötelezné őket. A kemsei adatközlők megítéléséből arra következtetek, hogy a két fő tisztviselő nagyjá­ból egyenlő tekintélyt és elismerést élvez, s posztjukra alkalmasnak tartják őket. Ez az elis­merés meglátásom szerint egyszerre kitapintható a szavakban és a személyközti viszonyok­ban is. A nagyjából általános elismerés fontos jellegzetessége az, hogy személyükön keresz­tül a hivatali poszt, tehát a polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői intézmény is elismert­ségnek örvend. A kemsei rendtartást és közösségi életet falun belül és kívül sokan „felülről” irányítottnak tartják („ Csak a polgármesteren és képviselőkön múlik minden. ”), tehát itt a vezetők felelőssége különösen fontos tényezőnek számít. Ennek a vélekedésnek a Kemsén élő erős polgármesteri modell is alapot adhat (erről a korábbi polgármester tevékenységének ismertetésénél lesz bővebben szó). Ragadics Tamás ormánsági kutatásai alapján felállított egy olyan tipológiát, amelyben a különböző vezetői vonásokat sorolja fel és írja le, összesen hét vonást/mintát/szerepet sorol fel (Ragadics 2011, 133-135). A tapasztalatok alapján a Ragadics által meghatározott követ­kező típusokat tartom jellemzőnek a kemsei faluvezetésre: 1 1. Racionális közgazdászok - a költségek csökkentése, a testület „kvázi ingyenmunkája” azt mutatja, hogy a vezetés teljesen alárendelte magát a körülményeknek, s tette mindezt úgy, hogy közülük senki sem emelt ellene kifogást, ezáltal sikerült a költségvetést egyensúlyba hozni. Ezzel együtt a visszafogottságot, az önmérsékletet (ami legjobban az egyszeri kifizeté­sek megszüntetésén volt látható) elvárják a lakosoktól is, ami megakadályozza a vezetést abban, hogy a Ragadics által meghatározott „paternalista vezetői” státusba essenek, amely a szociális juttatások lakosok részére történő pazarló kifizetésével nehéz helyzetbe hozza a falut. 2. A béke igazsága - ez olyan vezetői jellemzőre utal, amely a tekintélyével és tevékeny­ségével képes biztosítani a lakosok közti békés viszonyokat. A vezető tekintélyének elismert­sége kulcsfontosságú tényező ebben. Habár Kemsén a lokális normákból kifolyólag a konf-144

Next

/
Oldalképek
Tartalom