Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Vataščin Péter: Egy ormánsági törpefalu. Kemse település- és közösségvizsgálata
adatközlők, egyszerre érintették a csoport és az egész falu életét. A csoporton belül és a hozzájuk közel álló helyiek körében a munkavégzések során történő vagy az otthoni pálinkafogyasztás gyakran viccelődés tárgya (,,Ha oda bemész, józanul nem jössz ki. ”). Az általam használt a „társas mag” fogalmát egyrészt túl erősnek tarthatjuk a baráti/generációs csoport megjelölésére, hiszen a „mag” metafora utalhatna arra is, hogy a csoport egyfajta rendkívül aktív, „lokálpatrióta”, identitásteremtő szerepet játszik. A jellemzésből látszik, hogy inkább „egyszerű” baráti csoportosulásról van szó, ugyanakkor a fogalmat korlátozásokkal ugyan, de mégis fenntartanám. Ezt arra alapozom, hogy a kemsei élettérben gyakorlatilag ez az egyetlen, nagyjából egy generáció tagjait tömörítő csoport, amelyen belül a munkavégzés és a szabadidő eltöltésének több csoportos formája is megfigyelhető. Szeretném elkerülni annak a látszatát, hogy mások a község szempontjából jelentéktelenebb szerepet játszanának - ez koránt sincs így. Viszont esetükben nem beszélhetünk olyan csoport alapú állandó összetartásról, mint az előző kategória esetében. Többen állandó jelleggel kapcsolhatóak a baráti csoporthoz (ezt már önmagában a kis terjedelmű közös élettér is elkerülhetetlenné teszi), például a különböző társadalmi munkák végzése során részt vesznek a munkafolyamatokban, átjárnak egymáshoz segítséget kérni és számon tartják azt, hogy kivel mi történt a mindennapokban. A vezetők A vezetők szerepét egyebek mellett azért fontos kiemelni, mert Ragadics Tamás kutatásai alapján kijelenthetjük, hogy az egyes ormánsági aprófalvak különbségei sokszor nagymértékben a helyi vezetőség habitusainak függvényei (Ragadics 2010; Ragadics 2011). Már említettem, hogy Kemsén három köztisztviselő személy van, illetve felvázoltam azt is, ahogy az önkormányzat működik. Fontos vonásként írtam le az ingyen való munkavégzést, valamint a juttatásokról való lemondást. A polgármester és az alpolgármester agrárvállalkozók, saját bevallásuk szerint is középkategóriás szinten. A polgármester az őstermelés mellett még a vejti mezőgazdasági telepen magtárosi beosztásban is dolgozik, így gyakorlatilag három munkahellyel rendelkezik. A kilencvenes évek közepétől kezdve építette ki a vállalkozását. Családja anyai ágon Kemsén több évszázados múltra tekint vissza (a családot 1552-ben említik először az összeírások; Kiss Z. 1995, 8-11). Kemsén kívül sokan jól ismerik, egyebek közt a helyi vadásztársaságnak is tagja. A róla élő sztereotípiák szerint két fő ismertetőjegye van, amelyet közvetlen összefüggésbe vonnak pozíciójával: az autójában ül, tehát ingázik a munkahelyei között és/vagy telefonál. Ezt a képet magáról az önmeghatározásában is megerősíti: Itthon is nagyon keveset vagyok, szinte aludni járok haza, meg tényleg úgy reggelente gyorsan megbeszélek mindenkivel mindent, és akkor elmegyek. Tehát ez se az igazi. Zalátára, ugye mindig is Zalátára húztam, mert zalátai is volt a baráti köröm, meg most is az van, tehát a vadásztársaság és az körül lévő emberek is, de ott is csak igazándiból nagyon lemorzsolódtam, nagyon lemaradtam. És akkor rá kellett eszmélnem, hogy az én közegem az autóm [nevet], ahol éppen vagyok, tehát ahova éppen megyek: Vajszlóra, Zalátára, folyamatosan mozgásban vagyok, sehol nincs helyem. Ez többször megfogalmazódott bennem. Az azonban, hogy egyszerre kell sok feladatot ellátnia, nem jelenti azt, hogy ne kapna közmegbecsülést mind a kemseiek, mind a többi falu lakosainak szempontjából. Az előző polgármester halála után, aki a nagybátyja volt, több falubeli kereste fel őt a mostani alpolgármestertől más lakosokig azért, hogy felkérjék a polgármesteri tisztség megpályázására. Annak ellenére, hogy nem szerette volna elvállalni, engedett a lakosok kérésének („Ki, ha ő 143
