Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - L. Juhász Ilona: A naptári ünnepek és az első világháború. Adalékok a húsvéti ünnepkörhöz
mentek és lekezeltek egymással. Mi kadetiek ekkor már a drótkerítés előtt álltunk s innen lestük az egész scénát. Egyszer csak észreveszem, hogy velünk zsinóregyenest szemben is kin áll egy csomó orosz s az egyik már kezdi nyitogatni a drótkerítést nyilván azzal a szándékkal, hogy elénk jöjjenek. Mindjárt indítványoztam, hogy menjünk, a pucérok már nem fértek a bőrükbe, mindegyiknél volt rum, bor vagy más valami. Ekkor már egész publikum állt mindkét részről a földhányások tetején s mosolyogva nézte az egész színházat. Amint az oroszok észrevették, hogy elindultunk, ők is jöttek felénk. Ez már könnyebben ment, mint az előbbi barátkozás. Hat, nyolc fiatal turbános legény sietett előre fickándozva, sikoltozva és a következő percben a pucérok hatalmas puszikat voltak kénytelenek eltűrni. Hús vét vasárnapja meghozta azt, hogy kibújtak a kétlábú vadállatok az odújukból, hogy ismét felismerjék egymásban az embert. Mintegy félóráig beszéltek és mulattak pucerainkkal, akik kalácsot, húsvéti tojást kaptak az általuk adott italért és cigarettáért. Mi kadettok 10-15 lépésről néztük a jelenetet s beküldtük az oroszt egy tisztért, de az igen sokáig készülődött s nekünk nemsokára vissza kellett térnünk.... Eddig az érdekes levéltöredék, melyből kiderül, hogy az emberből még a legvadabb öldöklések között sem vész ki egészen az emberi érzés. Mindenesetre érdekes adata lesz a fenti jelenet a világháború történetének. {Komáromi Lapok 1916. május 6., 2. p.) Húsvétra nem szabad tojást festeni! Az Országok Közélelmezési Hivatal elnökének f. évi VII. sz. rendelete folytán közhírré tesszük: Bárminemű baromfi-tojásnak a húsvéti ünnepek alkalmából szokásos festés vagy kikészített baromfitojásnak forgalomba hozatala az ország egész területén tilos. Aki a jelen rendelet rendelkezését vagy a hatóságnak a jelen rendelet alapján kibocsátott rendelkezését megszegi, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1914:L. t.-c. 9 paragrafusa értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. A városi tanács. {Nyugatmagyarországi Híradó 1917. március 23., 5. p.) Az izraelita katonák húsvétja. A Losoncon állomásozó izr. katonák közül azok, kik azt kérték - szám szerint 160 - húsvétjuk 9 napján rituális élelmezésben részesültek. Az élelmezés összes költsége 2890 korona 70 fillért tett ki. E költségek fedezésére szolgáltak mindenek előtt a cs. és kir. katonai állomásparancsnokság által átutalt menage- és kenyérpénzek, összesen 2160 K 70 fill., továbbá a munkára kiadott katonák után: Rakottyay-gyár 25 K, Török Zoltán uradalom 80 K, Thausz fatelep 20 K. Adományokkal hozzájárultak: Az izr. hitközség, Chevra Kadisa, Izr. Nőegylet és Leányegylet, egyenkint 100-100 K, továbbá Herzog és Kohn cég 50 K, Lőwy Adolf cég 25 K, Stemlicht Sámuel és Fia 25 K, Heksch József 20 K, Sacher Gusztáv 20 K, Schwarz Jakab 20 K. természetben Herzog és Kohn cég 15 liter, Sacher Gusztávné 5 liter, Singer Márk 5 liter bor, Izr. Nőegylet 700, Leányegylet 500 drb. cigaretta. A cs. és kir. katonai állomásparancsnokságnak a tanúsított legmesszebbmenő előzékenységéért, a testületeknek és magánosoknak adományiakért hálás köszönetét mondunk: Sacher Gusztávné nőegyesületi elnök, Dr. Vajda Béla rabbi. {Losonci Újság 1916. június L, 2-3. p.) 113
