Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - L. Juhász Ilona: A naptári ünnepek és az első világháború. Adalékok a húsvéti ünnepkörhöz
nák husvétja címmel egy ilyen, a pészah (a pászka ünnepe) alkalmából rendezett megvendégelésről a Komáromi Lapok is beszámolt: A helybeli izraelita hitközség Fried Miksának, a helybeli izraelita jótékony egylet elnökének kezdeményezéséből a Páska ünnep első két napján a hitközség tanácstermében Széder estét tartott, melyen terített asztalok mellett 200 katonát látott vendégül. A rendezésért Krausz Mór segédrabbit méltán megilleti az elismerés. Azonfelül az itteni kórházakban fekvő sebesült és beteg izraelita katonák ellátásáról is gondoskodott a hitközség, mely célra a Chewra Kadisa egylet 1000 koronás adománya használtatott fel. (Komáromi Lapok 1915. március 27., 7. p.) Az első világháború idején megjelent sajtóban több olyan harctéri beszámolót is találhatunk, amelyek arról szólnak, hogy az ünnepek idejére a fronton beszüntették a harcot, de olyanokat is, melyek tanúsága szerint az ellenséges katonák beszélgetésbe elegyedtek egymással, sőt még az is előfordult, hogy össze is barátkoztak. Húsvéti látogatás (Egy harctéri levél töredéke) címmel a Komáromi Lapokban is közöltek egy levelet, amelynek szerzője egy ilyen találkozásról számolt be részletesen a szüleinek.5 Számos műkedvelő versírót megihletett a háború, köztük katonákat is. A sajtóban közölt különféle témájú versek között olyanokat is találunk, amelyek egy-egy naptári ünnephez kapcsolódnak, így húsvétiakat is. A hátországban élők versein kívül az újságok előszeretettel közölték a katonák frontról hazaküldött verseit. A Komáromi Lapokban Száky Zsigmond honvéd szüleinek küldött versét jelentették meg.6 Amint azt a bemutatott konkrét példák is bizonyítják, az első világháború jelentős hatást gyakorolt a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó szokásokra. Természetesen az általam felvázolt kép korántsem teljes, további kutatások során valószínűleg számos újabb adatra bukkannánk. Jelen írásom célja arra irányult, hogy felhívjam a figyelmet annak fontosságára, hogy a különböző témák, köztük a naptári ünnepek, népszokások kutatása során nagyobb figyelmet szenteljünk a társadalmi-politikai változások okozta hatások vizsgálatára is. A különböző néprajzi jelenségek bemutatása csak ezáltal válhat teljessé. Melléklet A harctér költészete Száky Zsiga komáromi szekeresgazda húsvéti köszöntője. Lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy a mai világháború megcáfolta a régi római közmondást, hogy inter arma silent Musae. Mert bizony soha több vers nem született, mint most a háborúban s még ágyúdörgés és gépfegyverropogás sem tudja elriasztani a Múzsákat a költészet berkeiből. Zeng a lant még a lövészárokban is. Nóták születnek, versek fakadnak s a legegyszerűbb ember leikéből is előtör az érzés keresetlen, csinos formában jelentkezik. Akárhány egyszerű bakáról derül ki most, hogy poétái talentum lakozik benne s a legszebb magyar katonanótákat bizony nem diákiskolát végzett emberek írták. Véletlenül egy tábori levelezőlap jutott a kezünkbe, melyet Száky Zsiga komáromi polgártársunk, a 312. honvédgyalogezred közvitéze küldött az édes apjának Száky Zsigmond komáromi szekeresgazdának. Husvétot köszönt ebben a levélben a szerető fiú jó apjának és pedig versben. A vers olyan gördülékeny, ritmusos és hangulatos, hogy vesztenének vele mindannyian, ha egész terjedelmében ide nem iktatnánk. 5 A levelet lásd a Mellékletben! 6 A verset, valamint az ehhez írt kísérőszöveget lásd a Mellékletben! 111
