Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)

Tanulmányok, közlemények - L. Juhász Ilona: A naptári ünnepek és az első világháború. Adalékok a húsvéti ünnepkörhöz

Közeleg a húsvét. (...) Rendes körülmények között legszebb, legeszményibb, legkedvesebb ünnepetek ez nektek, de most, mikor a magyar fiúk virága ott küzd és vérzik a harcmező, vájjon a régi hagyományos keretekben megtudjátok-e ünnepelni e napot? Tudtok-e, lehet-e vidáman, nyugodtan, derűsen, örömmel öntözködni mostan, mikor a magyar fiúk színe-java illatos víz helyett drága, piros vérével a harcterek agyontiport pázsitját öntözi? Erezzük, szívünk súgja feleletetek, és éppen ezért kérünk benneteket: mondjatok le az idei húsvéti locsolkodásról.

Magyar szívetek dobbanjon, forrjon össze a felvetett eszme támogatására s esetleg szüléitek, édes szeretteitek és az itthon maradt fiúk előtt kifejezendő kérelmetekkel is hassatok oda, hogy az ezen alkalom szükségleteinek (virág, édesség, illatszer stb.) beszerzésére fordítani szokott összegek egy nemesebb, szentebb célra, a hazafiúi és honleányi áldozatkészség oltárára jussanak.

Ez oltáron áldoz városunkban a vitéz sebesült katonák istápolására alakult Koronás Segélyző Társaság, mely legutóbb tartott intéző-bizottsági ülésén hozott határozat szerint a háborúban megvakult hős katonáknak nagyobb összeget óhajt eljuttatni.

...A húsvéti locsolkodásra szánt fillérekkel szerezzétek meg e tiszta boldogságot: jöjjetek, adakozzatok!

(Gömöri Újság 1915. március 28., 4. p.)

1916-ra azonban már olyan jelentős hiányok mutatkoztak az élelmiszer-ellátás terén, hogy a kormány tiltó rendelete a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepének fontos szimbólumát, a tojást is érintette. A rendelet betiltotta a tojásfestést, ami egyben azt is jelentette, hogy az esetleges büntetés miatt nem ajánlatos a lányok részéről a tojás osztogatása, ajándékozása sem:

Tilos a tyúktojások festése.

A magy. kir minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: A tyúktojásnak a húsvéti ünnepek alkalmával való szokásos festése vagy hasonló készítése, továbbá az ily festett vagy készített tyúktojások forgalomba hozatala az egész ország területén tilos. Aki a jelen rendeletet vagy a hatóságoknak a jelen rendelet alapján kibocsátott rendelkezését megszegi, az amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1914. L. t.c. 9 paragrafusa értelmében két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető.

(Losonci Újság 1916. április 13., 3. p.)

A Gömöri Újságban e tárgyban megjelent rövid hírben (Tilos a húsvéti locsolkodás) azonban már nem csupán a tojásfestés tilalmáról van szó, hanem magának a locsolkodásának a megtiltásáról is, a leírtak szerint „egészségi okokból”:

A hatóság egészségi tekintetből igen szigorú rendeletet bocsátott ki a húsvéti locsolkodás betiltása tárgyában. Ezúton is felkéretnek tehát a szülők és családok, hogy gyermekeiknek szigorúan tiltsák meg ezen ősi szokás gyakorlását, mert az ily vétséget a szülőkön torolja meg a rendőrség.

(Gömöri Újság 1916. április 23., 6. p.)

A Honti Lapok cikkírója A piros-tojás címmel fejtette ki a tojásfestés betiltásával kapcsolatos gondolatait, megemlítve egyebek közt azt is, miszerint nem csak a pirostojás, hanem a húsvéti bárány és a sonka is hiányozni fog az ünnepi asztalról:

A szigorú kormány, mint már jelentettük, rendeletet adott ki, s ebben arról esik szó, hogy a tyúktojásnak a húsvéti ünnepek alkalmából szokásos festése, valamint árusítása az egész ország területén tilos. Ha pedig valaki mégis foglalkozik az efajta tojások festésével, avagy adásvevésével, az húsvéti ajándékul két hónapig terjedhető fogságot és kétszáz koronát megérhető pénzbírságot kap...

105