Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2013 - Acta Ethnologica Danubiana 15. (Dunaszerdahely-Komárno, 2013)
A közép-európai folklorisztika időszerű kérdései c. nemzetközi konferencia előadásaiból - Voigt Vilmos: Az aktuális közép-európai terminátor a folklorisztikában
bevezetése nem is foglalkozik terminológiai, tudományrendszerező problémákkal. Ezt akkor meg lehetett tenni, mivel az elméletet nem kérte számon valamilyen felsőbb hatóság, legfeljebb az olvasóközönség. Más volt a helyzet úgy fél évszázaddal később, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetében készített új néprajzi szintézis esetében. A Magyar néprajz nyolc kötetben a világ talán (a bizonytalanság oka a 13 tematikus kötetre tervezett és páratlanul kiváló Scottish Life and Society. A Compendium of Scottish Ethnology, amely a néprajzon kívüli témákat is tárgyal)1 legterjedelmesebb néprajzi kézikönyve (amely ide érti a folklór és a népi társadalom bemutatását is). 1976-tól kezdve volt „tervfeladat”, 1988-tól jelentek meg a kötetek. A bevezető kötet csak 2011-ben látott napvilágot. Ennek elején a szerkesztő, Paládi-Kovács Attila kétívnyi fejezetben mutatja be a magyar kutatásokban legtöbbször használt fogalmakat (nép, kultúra, anyagi kultúra, folklór, hagyomány stb.). Még a ma divatossá vált „kulturális örökség”-nek is szentelt pár lapot. Azonban ő nem ad rendszeres (akárcsak taxativ) fogalomfelsorolást, és azt sem lehet megállapítani, végül is pontosan mit jelent egyegy fogalom. Ehelyett a főbb szavak használatát tekinti át a magyar néprajz tudománytörténetében. A szerző nem árulja el a maga fogalmi rendszerét sem, csak az biztos, mindez nem egy „marxista” vagy ilyen ihletettségű rendszer. Pedig annak idején ilyen szemléletű müvet várt el a Magyar Tudományos Akadémia, és a kötetekben fellépő szerzők többségének a zsebében ott lapultak a marxista tantárgyakból sikerrel letett vizsgák diplomái. A végül is Federico Fellinit idéző nyolc+egy kötetes mű olyan sokáig készült, oly sok szerző dolgozott benne, hogy voltaképpen nem is maradt egységes terminológia benne. Hagyományos témák hagyományos bemutatása, kevés figyelemmel a „modem” jelenségek iránt. És közben össze is dőlt az az ideológiai monopólium, amelyben megszületett ez a mű. Igen tanulságos, milyen új témákról olvashatunk a fentebb már említett folyóiratokban, évkönyvekben! A „poszt-szocialista átalakulás” (Etnografia Polska 2010/1-2.) lehet mintegy szalagcime az ilyen műveknek. Sajnos, a „poszt” megjelölés itt is szóvirág. Voltaképpen egyegy ember spontán elbeszélgetéseit kapjuk e dolgozatban - bármilyen elemzés vagy fogalmi rendszer akárcsak igénye nélkül. Ehhez hasonló bűvszó a „posztmodem” is (pl. Ethnologia Polonica 27/2006), csak arra utal, hogy valami - „mai”, de sem a „modem” sem a „poszt” szavaknak nincs precíz jelentése. (Kevin Hart józan könyve, a Postmodernism. A Beginner’s Guide - Oxford 2004 - maga is bizonyos szkepszist érzékeltet.) Axióma - általában társadalomtudományos fogalmak nélkül nem lehet modem néprajztudományt vagy folklorisztikát csinálni. Ám amíg régebben érvényesek voltak ilyen terminusok - ma aligha gondolnánk, hogy Anthony Giddens vagy Francis Fukuyama és Soros György a mai társadalmat bemutató müveiből meríthetnénk új, használható folklorisztikai terminusokat. A „posztmodem” terminus egyébként ,jobban illik” a „kultúrantropológiába”, mint a hagyományos folklorisztikába vagy néprajzba. Ha kézbe vesszük Gabriel Troc igen tanulságos elméleti ívű könyvét (Postmodernismul in antropológia culturalá - Bucure§ti, 2006), ebben a „filozófiai gyökereket” vizsgálta, külön fejezetekben tárgyalva Nietzsche, Heidegger, 1 Meg kell említenem, hogy központilag tervezett tematikus folklorisztikai-néprajzi áttekintések formájában a szlovák folklorisztika és néprajz európai távlatban is páratlan könyvsorozatokat hozott létre. Ilyen volt a Klenotnica slovenskej ľudovej kultúry, meg a folklorisztikusabb Ľudové umenie na Slovensku. Ezekben nemcsak olyan hagyományos témákat mutattak be, mint a balladák, a szücsmunka, a temetők, az idöjóslások, a találós kérdések stb. hanem egészen modemeket is, pl. a Protifašistický odboj na Slovensku v rozprávaniach ľudu (Ján Michálek 1985). Igen tanulságos lenne ezek áttekintése, különös figyelemmel a terminológiára és az adatok rendszerezésére. 37
