Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)

Tanulmányok - Szilágyi Zsófia Júlia: A boldogasszonyi kálváriahegy

meg, szerintük első említése a településnek 1379-ből való (Gmasz 1988, 66), a Dehio-topográfia szerint viszont már 1324-ben Zenmariaként említik (Dehio 1976, 99). Noha Boldogasszony 1622-ben került az Esterházyak birtokába, a török harcok nem engedték, hogy ott jelentős építkezés, betelepítés történjen. Erre csak Esterházy Pálnak lesz módja. A középkorban, kora újkorban lakatlannak, pusztának említik a források, mint például az 1659-es győregyházmegyei vizitáció. Ekkor, a Lippay György pozsonyi érsek nagyszombati zsinatán kimondott „hadüzenetet” (Hausner 2001, 333) követően indul meg Esterházy Pál rekatolizációja, melyben a Fertő tó melléki települések is érintettek. Boldogasszony elhagyott településére Esterházy egy erős katolikus bázist alapít, a ferencesek letelepítésével látja biztosítottnak a kialakuló—kialakítandó kegyhely gondozását. 1669. május 5-én, a kismartoni gyűlésen „intézte el Pál gróf a ferencesekkel a boldogasszonyi klastromalapítás ügyét.” (Nagy 1903, 16) Az alapító levél 1680-ban készült. Esterházy nem csak a vallási élet fellendítésére gondolt, a falu életben tartásához betelepítéseket is végzett. A Mönchkirchenből kiüldözött zsidókat hét település fogadta be (Seva Kehillot)8 az 1670-es évektől, többek között Boldogasszony is. A zarándokhely története ez időből már jól ismert, a ferencesek kegytemploma 1669-re épül föl, a mellé csatolt kolostorszámy kapuzatán öröklődött 1678-as évszám annak feltételezett befejezését jelzi. 1680-ban a fraknói, gótikus hársfa kegyszobrot ünnepélyesen átviszik Boldogasszonyba.9 1683-ban a török feldúlja a falut, de hamarosan újraindul az élet. A mai kéttomyos templom alapkövét csak 1695-ben rakják le, építését a birodalmi hercegi cím elnyeréséért tett fogadalom motiválta. A Francesco Martinelli által tervezett pompás barokk templomot 1702-ben szenteli fel a nyitrai püspök, Mattyasovszky László. A török dúlás alatt Esterházy a szobrot Fraknó várába menekítette, az új templomban már monumentális barokk oltárt készíttetett számára ékes címerrel hirdetve a mecénást.

Esterházy nem csupán Boldogasszonyban tevékenykedett egyházi mecénásként, a legismertebb kismartoni, lorettomi, mariazelli alapításai mellett Fraknó, Röjt, Lók, Osli kegyhelyeinek megújításáról is gondoskodott (Bálint Barna 1994, 97). Vallási mecenatúrájának fő mozgatórugója az ellenreformáció, a Mária kultusz el- és kiterjesztése annak törökellenes konnotációjával együtt. A már említett nagyszombati zsinat indította be az erőteljes magyarországi ellenreformációt, a hittérítést. Ez gyakran erőszakkal, katonai segítséggel történt. (Hausner 2001) A zarándokhelyek kiépítése, új fűndációk létrehozása az egységes, ellenőrizhető vallási élet kialakítását célozta (Tüskés-Knapp 2001, 66). Az Esterházy Pál által támogatott Mária-kultusz egységesítő szerepe sem mellékes, s a Habsburg Birodalom a nemzeti kultuszt, nemzeti kultuszhelyek kialakulását gátló törekvéseinek eszköze lesz. Nem véletlen, hogy Esterházy állítólag 58-szor zarándokolt el Mariazellbe, a birodalmi zarándokközpontba, noha adományozásaival mindvégig hangsúlyozta annak magyar vonatkozásait.10 Vallásosságának korai bizonyítékai, szándéka, hogy jezsuita szerzetes legyen, korai búcsújárásai, a Mária-kongregációba való csatlakozása már diákéveiben (Mars Hungaricus 1989, 305-320) talán azt mutatják, nem csak politikai szándék vezérelte.

Boldogasszony település történetének hosszú múltra való visszavezetése természetesen a kultuszhely rangját növelte, ahogy kegyképének, a fraknói Szűz Mária szobornak megírt története is. Az 1240-es évszámmal ellátott - de művészettörténészek szerint 14. század közepén készült (Bálint-Bama 1994, 324) - szobor provenienciájának fontos mozzanata a szemé8 Boldogasszony mellett Kismarton, Nagymarton, Kabold, Köpcsény, Németkeresztúr és Lakompak.

9 A Titkos értelmű rózsa 24. oldalán 1661-es évszámot említik. Talán az építkezések miatt került közben vissza Fraknóba.

10 Lásd Galavics Géza Máriazell és Magyarország című kiállítási katalógus vonatkozó tanulmányait.

102