Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Tanulmányok - Szilágyi Zsófia Júlia: A boldogasszonyi kálváriahegy
lyesség, „egyikről sem értekezik olly szívbéli indulattal” (Jordánszky 1988, 58), mint a förtői Boldog Asszony képéről. Esterházy Pál édesanyjától. Nyári Krisztinától örökölt Mária szobornak családi vonatkozása, majd a személyes csoda is a kegyhely hitelét emeli. Szükség is volt erre egy olyan helyen, ahol - feltehetően - nem volt élő kultusz, s versengenie kellett a közeli búcsújáróhelyekkel. A korábban említett Titkos értelmű rózsa című mirákulumos könyv megírása, négy nyelven való megjelentetése is ennek az akaratnak adja tanújelét.11 A kegyhely templomával, kolostorával együtt, ,,[a] hívek buzgóságából és ajándékából három kápolna is épült az egyház körül” (Karácsonyi 1903, 150). Ezt Nagy Béni Esterházy Pál és a ferencesek kapcsolatáról írott munkájában már úgy említi, hogy „Pál két kápolnát emelt Szent József és Szűz Mária tiszteletére, egy harmadikat az akkor pusztító pestistől való szabadulásért Frank József, a pozsonyi kamara tanácsosa épített” (Nagy 1903, 17). Az 1682- es rézmetszet szerint a négyzetes alaprajzú, lizénákkal tagolt, volutás oromzatú, tornyos kápolna volt Szent Józsefnek szentelve,12 a hátsó, hatszög alaprajzú kápolna pestis elhárítására, míg a középső, centrális (nyolcszögű) kápolna a Nagy Béni szövegben említettől eltérően Szent Magdolna tiszteletére épült. A Gmasz-monográfía szerint a Szent József kápolnát több jótevő segítségével, a Mária-kápolnát Esterházy Pál, s a pestisszentek kápolnáját a pozsonyi kamarás emeltették, a legutolsót 1830-ban bontották el (Gmasz 1988, 71). Esterházy nem csak a kápolnával/kápolnákkal, hanem a kegyszobomak méltó helyet biztosító főoltárral és két mellékoltárral is növelte a kegyhely rangját. A kolostor területén kegyoszlopokat is állíttatott, címere megtalálható az 1700 körüli ma is látható Mária-oszlopon (Dehio 1976, 103). Galavics Géza Esterházy herceg mecenatúrájáról szóló áttekintésében jellegzetes, visszatérő gesztusként írja le azon szokását, hogy „[ajmely szentnek a napján kapta meg a magasabb címet vagy rangot, annak kőoszlopra állított szobrot emeltetett” (Galavics 1988, 146). Már a boldogasszonyi építkezés korai fázisáról, az uradalomról és kolostorépületekről fennmaradt ábrázoláson is igen hangsúlyosan jelenik meg egy Maria Immaculata oszlop. Azért részleteztük Boldogasszony történetét, a kolostor- és templomalapítás krónikáját, legendáját ilyen részletesen, hogy Esterházy Pál tudatos tevékenységét, annak építészeti, művészeti megvalósulásait számba vehessük. Kitűnik, hogy bár az egész kolostor és templomegyüttes Esterházy Pál költségén és akaratából épült, külön alapítások is fűződnek a nevéhez, melyeket a krónikások feljegyeztek. Nem lenne lehetetlen tehát, hogy a kálváriahegy is ebbe a vonulatba illeszkedjen. Saját maga a kegyképről írt provenienciában nem említi a járulékos alapításokat, a mirákulumos könyv sem tér ki rájuk. Igaz mindkét munka a kegyszoborra fókuszál, célja csodatévő erejének igazolása, s ezáltal Szűz Mária magasztalása, dicsőítése. A kálváriahegy nemigen szerepel más forrásokban sem, Karácsonyi, Nyürő Zsigmond nem említi, Nagy Béni sem méltatja szóra. Az újabb leírásokban, Dagobert Frey, Dehio sem kötik Esterházy Pál nevéhez, ahogy a Gmasz-monográfía sem tud ilyen alapításról. Horváth Athanáz 1926-os munkája azonban külön címszóban ír a Kálváriahegyről, melyben azt Esterházy herceg alapításának mondja (Horváth 1926, 30). Ugyancsak erre utal Mohi 11 „Az osztrák nyomdák közül a Voigt Leopold által vezetett bécsi egyetemi nyomda az egyetlen, amely magyar nyelvű mirákulumos könyvet adott ki 1689-ben a boldogasszonyi kegyhelyről, miután 1679-ben latin, 1697-ben német nyelven ugyanarról a helyről kettőt már megjelentett, s még ugyanebben az évben egy Szlovákiában használt cseh nyelvű kiadványt is készített” (Tüskés-Knapp 2001, 94). 12 Épp ekkor „Lipót Szent József oltalmába ajánlotta egész birodalmát és a Habsburg-ház patrónusává választotta” (1675). „Egyéb szórványos kezdemények mellett, elsősorban a franciskánizmus munkálkodik József tiszteletének fölvirágoztatásán. (...) A hazai barokk franciskánus jámborság főleg Páduai Szent Antal tiszteletének felvirágoztatásán fáradozik. A József-kultuszt másodlagosan, inkább a Bécsből szertesugárzó karmelita, jezsuita, illetőleg főúri példára karolja föl” (Bálint 2004a). 103
