Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Tanulmányok - Szilágyi Zsófia Júlia: A boldogasszonyi kálváriahegy
merült a templom előterének bővítése, fásítása céljából a kálvária áthelyezése, amit Esterházy Miklósné Cziráky Margit szeretett volna megvalósítani, de halála miatt meghiúsult (Horváth 1926, 54). Az áthelyezésre a templom déli oldalához egy restaurálással egybekötve végül 1958- ban került sor. Ma a kálvária, egy nagyszabású projekt eredményeként, teljesen felújítva látható, a szobrok restaurálását, állagmegóvását Franz Gyolcs szobrászművész végezte el.3 „A kálvária egy hozzávetőlegesen 22 méter átmérőjű, 5 méter magas mesterséges domb, aminek a tetejére spirálvonalú út vezet. Az út külső szélét kőfal támasztja.” (Szilágyi 1992a, 190.) A stációfülkék a támfalból kiugratott, önállóságot idéző tömegükkel követik az utat, felfűzésük vizuálisan is körbejárásra szólít fel. A lizénákkal tagolt, golyvás párkányzatú fülkéket csonkatimpanon zárja, melyeknek mezejébe a csúcsra helyezett angyalok talapzataként is értelmezhető, csigavolutás oromdísz került, közepében négyszirmú virággal.4 Az oromzat oldalain puttók, a csúcson angyalok helyezkednek el. Az induló stáció fülkéje a legmélyebb [2,80 x 3,50], az Utolsó vacsora jelenetével előkészítő kápolnaként értelmezhető. Jól érzékelteti ezt, hogy a kápolna még nem a hegyre vezető útra nyílik, architektúrájával azonban igazodik a többi fülkéhez [2,80 x 1,38], melyek már a keresztút ikonográfiájába illeszkedő jeleneteket mutatnak. Az együttes nem egy nézőpontra komponált, a fülkék értelemszerűen követik a spirális útvonalat, a terméskő rusztikája és a vakolt stációfülkék vizuális ellentéte szépen kiemeli a haladás inkább horizontális vonalát és a megállók vertikálisát. E kettősség - a térben és lélekben végigjárt út - emeli fel a zarándokot a „megváltáshoz”. A stációk jelenetei a következőképen következnek: A ,,[j jellegzetes előkészítő kápolna” domborművén Utolsó vacsora ábrázolás. Ezt követően kis lépcső féljáróval indul a keresztút, az indításnál két, közel embernagyságú angyal áll őrt. Az első, az Olajfák hegyét megidéző stációt az Ostorozás, Töviskoronázás, Ecce homo, Krisztus elesik a kereszttel, Veronika kendője, végül a Keresztreszegezés jelenetei követik. A dombtetőn a Kálvária-csoportot Krisztus a kereszten, Szűz Mária, Szent János s a keresztet átölelő expresszív térdeplő Mária Magdolna fertőrákosi kőből5 faragott szobrai alkotják. Datálás A kálváriahegy spirális formájával egyedülálló, ahogy ezt a feltehetően Dagobert Freytól származó mondatot (Frey 1929, 18) mindenhol idézik s a hozzá tartozó építési dátumot is. Keletkezési idejét így a bédekkerek egyöntetűen 1685-re, esetleg 1683-ra (utánra) datálják, ugyanígy az interneten található leírásokban, többek között a Kalvarienberge und Kreuzwege in Österreich honlapján, vagy a frissen kiadott tájékoztatófüzetben is (Saliger 2010, 42).6 Szilágyi István a Kálváriák a Pannon térségben című Írásában ad összefoglalást a kálváriahegyről, melyben két időpont közt jelöli ki tulajdonképpen az építést (Szilágyi 1992a, 189). Az 1683-as török dúlás jelenti az egyik végpontot, míg az ismert, a felszentelési beszédhez készült látkép 1703-as dátuma jelenti az építés terminus ante quemjét. 3 Lásd a Kalvarienberg Frauenkirchen wird saniert, http://www.burgenland.at/aktuell/541 és a Künstler legt Hand an Kalvarienberg http://bglvl.orf.at/stories/236792 című híradásokat. Az 1958-as áthelyezésről és renoválásról pedig a Frauenkirchen erhält neuen Kalvarienberg című cikket 1957-ből. 4 Talán a község címerét megelőző motívum, ahol nagyon hasonló, bár ötszirmú ezüst virágok láthatóak egy kettőskereszt két oldalán vörös alapon. Elsőként 1738-ból, egy pecsétről ismert (Gmasz 1988, 45). 5 Künstler legt Hand an Kalvarienberg, http://bglvl.orf.at/stories/236792 6 Érdekes, csak a magyar nyelvű összefoglalóban szerepel a dátum, a német leírásból kimaradt. 100
