Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)

Tanulmányok - L. Juhász Ilona: A "tiszta forrástól" a "haladó hagyományokon" át a konstruált népi-nemzeti hagyományig. A szlovákiai magyarok példája 1948-tól napjainkig

Szívem kérést karcol fel a magas Égre: Ne hagyd veszni Istenem, Ne hagyd Zohor- vidéket!n A Csemadok egyfajta mindenes szerepe a rendszerváltás után megszűnt, hiszen a szlovákiai magyarok érdekképviseletét a három magyar politikai párt28 29 vállalta fel - ezek 1998-ban politikai kényszerből egyesültek Magyar Koalíció Pártja néven, majd 2010-ben Híd Most néven egy újabb párt alakult. Ezek mellett Dél-Szlovákia szerte különféle civil szervezetek és tudományos intézmények, műhelyek is alakultak. A Csemadok, bár többször hangoztatták és hangoztatják, hogy politikamentes szervezet, a rendszerváltás után napjainkig megvalósult Csemadok rendezvények zöme korántsem tekinthető annak, s a szervezet ilyen irányú sze­repvállalása az új elnök megválasztását követően 2006-tól csak jobban erősödött, aki maga is aktívan politizál. A folklórcsoportok szerepe még jobban felértékelődött, s a kisebbségi poli­tikai jellegű rendezvényeken elmaradhatatlanok a népdal és népzenei számok. Elmondható tehát, hogy a hagyományápoló csoportok a korábbi időszakokhoz hasonlóan 1989 után is szolgálnak politikai célokat. A rendszerváltás utáni időszakban romantikus néprajzi szemlélet fokozatos erősödése mellett új jelenségek egész sora tűnt fel. A magyar nemzeti tudat mellett egyre erőteljesebben jelenik meg a regionális nemzeti tudat prezentálása is. A fentebb már említett zoboraljai mel­lett talán legjellemzőbb példája ennek a gömöriség, s különösen a palóc-tudat erősödése, és kinyilvánítása. 2006 őszén a lelkes gömöri lokálpatrióták az első Gömöri Országnapok kere­tében megalakították Közép-Európa első virtuális országát, a határok nélküli Gömörországot, Gömörország-Gemersko-Gemerland néven. Mivel az értelmi szerzők és támogatók Mátyás királyt tartják példaképüknek, a virtuális ország fővárosává Sajógömört jelölték ki, mivel a monda szerint Mátyás király itt kapáltatta az urakat vöröshagymán, s ebben a községben áll a Holló Barnabás által készített Mátyás-szobor is. Bár a tudományos kutatás bebizonyította, kulturálisan egységes palóc népcsoport voltakép­pen nincs (Bakó 1979, 307), a nagy kiterjedésű Palócföldet csupán a nyelvjárás köti össze,30 a 28 A Zoboralja himnusza a székely-himnuszt idézi, ami nem véletlen, hiszen Zoboralja és a Székelyföld megítélé­sét illetően bizonyos párhuzamok figyelhetők meg. A székelyekkel kapcsolatban az a nézet gyökeresedett meg, hogy ők az igazi vagy legigazabb magyarok, akik a legjobban őrzik az „ősök” hagyományait. 1938-ban nem kerültek vissza Magyarországhoz, így e tájegység jelentősége még inkább felértékelődött. A Zoboralját a szlo­vákiai magyar tájak vonatkozásában szintén a legarchaikusabb néprajzi vidéknek tartják, ami abból is adódik, hogy a többi tájegységhez viszonyítva korábban megjelentek róla néprajzi publikációk, tehát jobban megismer­ték. A Csemadok keretében tevékenykedő folklórcsoportok szereplése által még jobban bekerült a köztudatba, elsősorban a hosszú éveken át itt tanító Jókai Máriának a folklorizmus terén kifejtett munkájának hatására, aki amatőr néprajzgyűjtőként is kutatta a vidék népi kultúráját. A Zoboralja szórványt képez tehát, s ennek követ­keztében az asszimiláció folyamata 1945 után nagy mértékben felgyorsult, ezért az itt élő magyarok identitásá­nak megőrzését, az asszimiláció folyamatának megállítását mind az itt élő magyar értelmiségiek, mind pedig a szlovákiai magyar politikusok fontosnak tartják. A Zoboralja iránt a magyarországiak érdeklődése még jobban megnőtt az elmúlt években, beleértve a szélsőjobb képviselőit is. Sokan azt hiszik, hogy az itt lakók még most is népviseletben járnak. Figyelemre méltó, hogy a magyarországi szélsőjobb eszméket képviselő Schuster Lóránt által vezetett P. Mobil rock-együttes a Zoboralján, Nyitragerencséren hozta létre a Kárpát-medence első Rock-műzeumát, ahol az együtteshez kapcsolódó anyagot állították ki. A megnyitó alkalmából szervezett ünnep­ségen a helyi éneklőcsoport népviseletbe öltözött tagjai is felléptek, www.zoboralja.sk 29 1989 novemberében elsőként a Magyar Polgári Párt alakult meg, majd 1990-ben létrejött a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és harmadikként az Együttélés Politikai Mozgalom. 30 Nyelvjárásilag lényegében a Szenc-Cegléd-Kassa háromszöget szokták palócként kezelni (Liszka 2002, 295-296). 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom