Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)

Tanulmányok - L. Juhász Ilona: A "tiszta forrástól" a "haladó hagyományokon" át a konstruált népi-nemzeti hagyományig. A szlovákiai magyarok példája 1948-tól napjainkig

palóc tudat ennek ellenére erősödik. Rozsnyóról indult el például a Palóc Mesemondó Verseny szervezése a gyerekek részére, amelynek lényege, hogy a versenyzők „az eredeti palóc” népmesét „eredeti palóc tájszólásban” adják elő, természetesen „eredeti palóc népviseletben”. Ipoly varbón Palóc Társaság alakult, amely 1995 óta évente megrendezi az Örökség Népfőiskolái Táborát, amely, ahogyan azt a főszervezők is megfogalmazták: „az igaz magyar múlttal és a nemzeti kulturális örökséggel foglalkozó nyári művelődési tábor”, ahol a résztvevők előadásokat hallgathatnak például a szabir-sumér kapcsolatok hatásáról a magyar őstörténetre,31 de Rovásjelek Tatárlakától a bosnyák piramisokig32, vagy Turul nász és Szent Erzsébet33, esetleg Az 1. András korabeli imák, avagy Magyarország első eláruItatása34 stb. címmel is. A felsorolt témák alapján egyértelműen kitűnik, hogy a Táraságot nem a tudományosság jellemzi, sokkal inkább a mítoszokon alapuló áltudományosság.

A Palóc Társaság évek óta szorgalmazója a rovásírás oktatásának, e társulás a szervezésében kapcsolódnak be a szlovákiai magyar gyerekek a Kárpát-medencei rovás írásversenybe, úgy tűnik, évről-évre többen. „A verseny célja: megismertetni és megszerettetni a fiatalokkal ősi magyar kulturális örökségünknek e meghatározó bizonyítékát, s általa elmélyíteni a magyarsághoz való tartozás tudatát” - fogalmazták meg többek közt a verseny felhívásában. A rovásírást „Kárpát-medencei birtoklevelünk”-nek tartják.35 Szeretnék, ha a családban, a barátok között egyre többen lennének a magyar rovásírásnak a hívei és alkalmazói, s szerintük „ez az ősi kincsünk egyben a tisztesség magasiskolája is!” Példaképüknek Badiny Jós Ferenc „sumerológus őstörténész professzort” tartják.36

’’Vissza a magyar feliratot!” - rovásírással készült tiltakozó felirat a Szent Rozália templom kerítésének faián Komáromban (L. Juhász Ilona felv. 2011. május)

31 Az előadó Bíró József tanár Magyarországról.

32 Az előadó Friedrich Klára rovásíráskutató és Szakács Gábor „rovásírásverseny szervező”.

33 Molnár V. József néplélekrajz-kutató előadása.

34 Marton Veronika sumerológus előadása.

35 Kárpát-medencei birtoklevelünk - a rovásírás címmel 2003-ban jelent meg Friedrich Klára és Szakács Gábor könyve a témáról.

36 Badiny Jós Ferenc (1907-2007)

23