Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2010 - Acta Ethnologica Danubiana 12. (Dunaszerdahely-Komárno, 2010)
Krónika
ri dohánygyárban fogyasztottuk kiváló szlovák étkeinket, szombat este pedig egy színes zenés és táncos folklórbemutatóval múlattuk időnket. A konferencia a Kassai Önkormányzati Hivatal elnökének, JUDr. Zdenko Trebula védnöksége alatt valósult meg, és a „Keresztény kultúra éve” keretei között zajlott. Az egészet a múzeum igazgatója, PhDr. Róbert Pollák nyitotta meg. Dr. Buganová bevezető előadása, melynek témája a Szakrális kisemlékek Kelet-Szlovákiában volt, bemutatta nekünk a régió szakrális objektumait. Ezek létrejötte különböző etnikai és hitgyülekezeti csoportoknak köszönhető. Ľubomír Kalavský a Szepességben zajló amatőr kutatásról beszélt, Monika Pavelčíková pedig a Stará Ľubovňában található kis objektumok jelentését elemezte a patrociniumokon keresztül. Szombat délelőtt három szlovákiai előadó tartott előadást. Ursula Ambrušová azoknak a tárgyaknak, céhes objektumoknak a patrónusairól tartott előadást, amelyeket a felségjogi emlékek kategóriájába sorolunk. Az 1903-ban alapított Sáros Megyei Múzeum része, egy szabadtéri múzeum, melyben 28 népi építészeti egység található. Ide tartozik a két legértékesebb objektum, ami két 18. századi fatemplom, tudtuk meg Anna Holtmanová előadásából. Az egykori Abaúj-Toma és Sáros megyék területéről olyan fakeresztekkel találkoztunk, amelyek (többek között ciril betűs felirataikkal is) a görögkeleti vallás sajátosságait hordozzák. Erről Klaudia Buganová és Pavol Lackanič tartott előadást. Ezek után következtek a külföldi vendégek előadásai. Bärbel Kerkoff-Hader profeszszortól egy bambergi, 1602-ből származó várostérképen feltüntetett szakrális kisemlékekről tudtunk meg egyet s mást. Ezen az úgynevezett „Zeidler-térképen” található objektumokat a kutatók ikonográfiai-ikonológiai analízisnek, valamint topográfiai és motívumtörténeti vizsgálatoknak vetették alá. Winand Kerkhoff az 1906-ban, Bonn, Beul városrészében állított háborús emlékről, és annak jelentésének időleges módosulásáról beszélt. Barna Gábor professzor (Szegedi Egyetem, Magyarország) a tanyasi iskolákban állított keresztekről és harangokról tartott előadást. Ezekben az években (19-20. század fordulóján) alakultak a kereszt- és harangtestvériség egyesületek. Ezek a magánszemélyek által támogatott objektumok további adományok és rendezvények jóvoltából maradtak fenn, és vannak karbantartva. A szintén magyarországi Frauhammer Krisztina a szakrális építményekben, különösen a kápolnákban található feliratokról beszélt. Arra utalt, hogy a hívők, segítségre szorulók, így akarták fizikailag „beírni” magukat az emlékezetbe. Felső-Ausztria két előadóval képviseltette magát. Dr. Thomas Schwierz és DI Andreas Mayer a képoszlopok talapzataként használt forgó kövek (Drehstein) egyediségéről tartott közös előadást. Két ilyen objektum található búcsújáróhelyeken. A kutatás még nem jutott dűlőre, hogy pontosan milyen megfontolásból használhatták ezeket a forgatható talapzatú objektumokat. Dr. Thomas Schwierz egy olyan kutatási eredményt ismertetett, amelyet a felső-ausztriai munkacsoport két éve dolgozott ki. Itt az emlékeknek a mai társadalomban betöltött szerepére próbált rámutatni, és arra is figyelmeztetett, hogy a mai társadalom mennyire van tisztában ezekkel a dolgokkal. Mint minden nemzetközi rendezvényen, itt is fontos szerepet kaptak a tanulmányi kirándulások, a város és a környék megismerése. Az utazás Kisidánál indult, keresztül Semse, Jászóújfalu, Rudnok, Jászó, Debrőd, Szepsi, Somodi, Torna, Tomaújfalu, Csécs településeken, egészen Sacáig. Mindenhol szívesen fogadtak bennünket, rengeteg nagyszerű, felemelő benyomásban volt részünk a templomok, keresztek, emlékművek és egyéb más dolgok látogatása során. 188
