Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2010 - Acta Ethnologica Danubiana 12. (Dunaszerdahely-Komárno, 2010)
L. Juhász Ilona: Vaskatona, vaskorona, vasturul. A nemzeti áldozatkészség szobrai az első világháborúban
fogadhassák, s egyben az egész fenséges udvar támogassa, megbízván Károly István kir. főherceget különösen azzal, hogy Őfelsége nevében a szobron ilyen lemezt helyezzen el. A fenségek védösége alatt gróf Tisza István m. kir. miniszterelnök, Csernoch János bíboros hercegprímás és báró Hazai Samu m. kir. honvédelmi miniszter vállalták el az actzió díszelnöki tisztét, míg egy nagybizottságnak és hölgybizottságnak s azok többtagú elnökségének megalakulása s a végrehajtó bizottság országos szervezési munkájával kapcsolatban most van folyamatban. ■ (...) Úgy értesültünk, hogy a végrehajtó bizottság abból kiindulva, hogy a nemes actzióban való részvételt bárkinek is lehetővé tegye, a nevekkel ellátott lemezek árát 2 koronától kezdődőleg állapította meg: a törvényhatóságok nagyobb adományaik révén címereiket helyezhetnék el a szoborra s készséggel vétetnek figyelembe a városoknak, testületeknek, társaságoknak és egyes családoknak is ugyancsak címerrel vagy nagyobbszerü lemezeken való megörökítés iránti óhajai is. A bizottság ezen kívül még egy nemzeti múzeumban elhelyezendő s elsőrendű művészek által tervezett és készített pergament-emlékkönyvben is megörökíti mindazok neveit, akiknek pikkelyes lemezei hazafias áldozatot képviselnek, Az actzióban résztvevők még hivatalos emléklapot is kapnak, valamint egy igen ízléses kivitelű külső jelvénnyel is dokumentálni fogják az áldásos és történelmi emlékezésü actzióban való részvételüket. A végrehajtó bizottság úgy kontemplálja, hogy a szobor ünnepélyes felavatására való tekintettel a pikkelyes lemezek elárusítását folyó évi június hó 20-án lezárja. A bizottság helyiségi a parlamentben vannak, ahol 'A nemzeti áldozatkészség szobrának végrehajtó bizottság’ készséggel ad minden érdeklődőnek felvilágosítást. Ugyanide küldendők mindennemű pénzadományok. "4 Az idézett lapban, nagyjából két hónappal később közzétettek egy újabb, sokkal terjedelmesebb felhívást. Ebben már számos újabb, a szoborral és a kezdeményezéssel kapcsolatos részletinformációt, tudnivalót közöltek az olvasóval.5 A terjedelmes szövegben azonban nem említik a bécsi és a berlini hasonló kezdeményezést sem, ezáltal úgy tűnik, mintha eredeti ötletről lenne szó. A felhívás szövegét eleve olyan stílusban fogalmazták, hogy minél jobban hathasson az olvasók érzelmeire, mindenekelőtt adakozási kedvére. Ebben az időszakban már különböző problémák adódtak a hadiellátásban, tehát nagy szükség volt a lakosság pénzadományaira.6 A budapesti szobrot megelőzte a pozsonyi Vashonvéd felavatása, amelyre 1915. május 23-án került sor. A magyar korona országaiban tehát ez a Rigele Alajos szobrászművész által készített alkotás volt a legelső ebben a kategóriában. Más magyarországi vidéki nagyvárosokban is állítottak az év folyamán hasonlóakat, Szabó Dávid szerint a következő időrendben: Nagyszeben (augusztus 1.), a Kolozsvár (augusztus 18.), a Szeged (szeptember 8.)7, majd a Székesfehérvár (szeptember 12.) követte (Szabó 1994). A székesfehérvári szobor a Vértes Vitéz nevet kapta, s ugyancsak Rigele Lajos alkotása. Ma is meg-4 A nemzeti áldozatkészség szobra. Garamvidék 1915. június 6., 2. p. 5 Garamvidék 1915. augusztus 1., 1-2. p. Fontos megjegyezni, hogy a kutatott területen megjelent lapok mindegyikében hírt adtak a szoborról, illetve később is adakozásra ösztönözték a lakosságot. 6 A nem kis pátosszal megírt szöveget teljes terjedelmében közöljük a Mellékletben, mivel fontos kordokumentumnak tekinthető, s nem csupán a szoborállítással kapcsolatban. 7 A szegedi akció a korabeli források szerint nem volt különösebben sikeres, sőt közben meg is rongálták, ezért eltávolították a közterületről. Még ma is megvan, s a szegedi belvárosban álló Fekete-házban látható. www.szoborlap.hu/8148_szegedi_vashonvcd_szcged_szentgyorgyi_istvan_l 915.html 15
