Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Tanulmányok - L. Juhász Ilona: Út menti halálhelyjelek Dél-Szlovákiában. Tipológia, funkció, kultusz
Gyakoriak az olyan balesetek, amelyek során több személy is életét veszíti. Ilyenkor általában mindegyik áldozatnak külön halálhelyjelet állítanak. Dunaszerdahely mellet a Somorja irányába vezető főút mellet 4 kereszt áll egymás mellett, s ugyanezen főúton Somorja előtt a tejfalui leágazásnál 3, ugyancsak az áldozatok számával megegyező számú keresztet állítottak. Előfordulnak olyan megoldások, amikor egy haláljelre valamennyi áldozat neve felkerül. Az Apácaszakállas irányából Dropie felé vezető útszakaszon egy vasoszlopra hegesztett fekete fémtáblára mind a négy áldozat nevét felírták: Emlékükre Kelemen Sándor és neje Kelemenné Doktor Éva Tünde Nagy József A haláljelek azonban feliratok nélkül is üzennek az arra haladónak, maga egy fára erősített koszorú is ugyanazt az üzenetet közvetíti memento mori-ként mint egy hosszú feliratot tartalmazó nagyobb méretű halálhelyjel: Vigyázz, itt egy ember közlekedési baleset áldozata lett! Az arra haladó jármű vezetői csak akkor tudnák elolvasni a feliratot, ha megállnának, azonban a szöveg ismerete nélkül is tudják, miért állították ezeket a halálhelyjeleket, így maga a jel jelenti számukra az üzenetet: a jel maga a kommunikáció eszköze. 3.4. Vallási szimbólumok a halálhelyjeleken A halálhelyjelek egy része maga is vallási szimbólum, hiszen az állandó jelek nagy része kereszt. Ugyancsak több emléktáblán és más formájú jeleken is gyakori a festett vagy vésett kereszt. Több fakereszten fémkorpusz is található, de a fémkorpusz néha megjelenik a feldíszített élő fák törzsére erősítve is. A katolikus vallású elhunyt emlékére állított halálhelyjeleken, vagy mellettük néha fóliába csomagolt szentképeket is találhatunk. A protestáns szimbólum a kehely aránylag ritkán jelenik meg. A Losoncról Fülek felé vezető főút mellett áll egy fémből készült, nagyobb méretű, művészi kivitelezésű kehely formájú haláljel, azonban az adatközlők nem tudtak egyértelmű információt adni arra vonatkozóan, hogy az áldozat valamelyik protestáns felekezethez tartozott volna. 3.5. Temetői párhuzamok Számos párhuzamot figyelhetünk meg a temetői síremlékek gondozásával, néhány rítussal összefüggésben a halálhelyjelek esetében. A temetőkben Európa-szerte elterjedt szokás a fák, bokrok ültetése a sírokra, vagy a sírok mellé. Ezt a jelenséget, ha ritkán is, de megfigyelhetjük a halálhelyjelek mellett is. A gönröri Rozsnyó és Rudna közti útszakaszon álló halálhelyjel mögé néhány méterre a balesetet követő évben, 1995-ben az elhunyt fiatalember édesapja a helyi evangélikus templom kertjében álló fűzfa ágát ültette el. Az ág azóta már egy nagy fűzfává terebélyesedett. Párkányban, a városi temető melletti útkereszteződésben, az 1999-ben itt 22 évesen halálos balesetet szenvedett ifj. Kurucz József részére létrehozott emlékhelyre egy tuját ültettek. Az emlékhelyet kövekkel rakták körül és egy alacsony faoszlopra egy fóliába csomagolt szentképet is erősítettek, s tövében egy feketére festett fémtáblán olvasható az elhunyt neve, életkora és a halál dátuma: 1999. A tuja mára magasra és terebélyesre nőtt, s így sem a táblát, sem a szentképet tartó oszlopot nem látni. Lényegében ma már a tuja tekinthető halálhelyjelnek. 86
