Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)

Tanulmányok - L. Juhász Ilona: Út menti halálhelyjelek Dél-Szlovákiában. Tipológia, funkció, kultusz

Elterjedt szokás szerint a temetőkben a sír körül lebetonoznak, vagy kiköveznek egy területet a hozzátartozók, hogy sírlátogatáskor ne kelljen sárban vagy hóban álldogálniuk, a sír köré virágokat, vagy bokrokat ültetnek, ezáltal egyre nagyobb területet hódítva el a környezettől. A temetőlátogatás kultuszának erősödése következtében a hozzátartozók, elsősorban az özvegyasszonyok viszonylag sok időt szentelnek a sírok gondozására, látogatására. A sír mellé elhelyezett pihenőpadok számának növekedése is e tendenciát mutatja. E jelenséggel kapcsolatban megjegyezzük, hogy pihenőpadot eddig csupán egy esetben találtunk, halálhelyjel mellett, mégpedig Parditka Zoltán halálának helyszíne mellett, Rozsnyó közelében. A halálhelyjelek esetében is a temetői gyakorlatot követve, az állandóbb halálhelyjelek körül egyre nagyobb területet hódítanak el a természettől annak érdekében, hogy a látogatás alkalmával már ne a fűbe, a talajra kelljen helyezni a virágokat, virágvázákat, mécseseket. Az állandó haláljeleket általában betonalapba, betontalapzatba helyezik, amely akár 1 négyzetméternyi is lehet. A betontalapzat egyrészt biztosítja a halálhelyjel stabilitását, valamint megóvja a korhadástól, illetve a rozsdásodástól is.

Vázák, mécsestartók. Az 1989-es rendszerváltás után kezdték forgalmazni a volt szocialista országokban is a Nyugat-Európában már elterjedt földbe szúrható műanyag vázákat, amelyeknek az előnye, hogy szeles időben nem dőlnek el. Ezek a vázák is megjelentek a halálhelyjelek mellett, mint ahogy gyakoriak a temetői síremlék tartozékának számító, fémből készült zárható mécsestartók is. A halálhelyjeleknél általában vázaként befőttes üvegeket, s nem földbe szúrható műanyagvázákat, sőt műanyag flakonból készített vázákat is nagy számban látni. Ez utóbbiakat sokszor a kereszthez, vagy pedig a fa törzsére, esetleg oszlopra, kerítésre kötve. Olyan megoldással is találkoztunk, hogy a fa törzsére fából egy kisebb polc-szerűséget erősitettek, s erre helyezik a mécseseket.

Koszorúk, csokrok, szalagok. A balesetek helyszínén található koszorúkról a fentiekben már szóltunk, azonban nem tértünk ki a rajtuk lévő szalagokra és azok felirataira. A halálhelyjelek mellet gyakran láthatunk olyan toboz- vagy műanyagkoszorúkat, amelyeket a temetkezési vállalkozásoknál és virágkereskedésekben feliratos szalagokkal együtt árusítanak és vagy az Emlékezünk magyar nyelvű felirat, vagy pedig ugyanez szlovák nyelven - Spomíname - szerepel rajta. Ezen túl azonban egyre gyakrabban láthatunk a halálhelyjelek mellett, vagy a fa törzsére erősítve olyan koszorúkat és csokrokat, amilyeneket a temetésekre szoktak vinni, s az elhunytnak címzett feliratos szalagokat is tartalmaznak. Ilyeneket láthattunk például 2004-ben a 4 halálos áldozatot követelő balesetet után a Csallóközaranyos és Cserhát közti útszakaszon. Az elhunyt diákok osztálytársai, illetve az egyik áldozat rokonai helyeztek el itt koszorúkat és csokrokat a következő feliratokkal: „Utolsó búcsú / Jóba család Martosról”, ,,Posledné zbohom /3A", ,, Tvoje telo odchádza, tvoja duša zostáva navždy s nami”32 33, „Utolsó üdvözlet /az I. E osztály diákjaitól”, „So smútkom spomína IV.B’’i} A feliratos koszorúk elhelyezése az utóbbi néhány évben terjedőben van. A halálhelyjelek mellett néhány éve feltűntek nemzeti színű szalaggal ellátott koszorúk is. Ez ritkaságnak számít, s az eddig dokumentált két ilyen esetre ugyanazon a helyen, a gömöri Rozsnyón volt példa. Az egyiket — magyar nemzetiszínű szalag-32 Magyarul: A tested távozik, de a lelked mindörökké velünk marad.

33 Magyarul: Szomorúan emlékezik a IV.B. A halálos áldozatok közül három diák szlovák, egy pedig magyar tanítási nyelvű iskolába járt, ezért különböző a szalagok feliratának nyelve.

87