Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Tanulmányok - L. Juhász Ilona: Út menti halálhelyjelek Dél-Szlovákiában. Tipológia, funkció, kultusz
Magyarországon a Tolna megyei Kölesd településen 1937-ben ifj. Bartal György motorkerékpár-versenyzőnek (id. Bartal György faddi földbirtokos fiának) a Tolnavármegyei autós és motoros klub egy hatalmas obeliszket állított azon a helyen, ahol 1936-ban a 23 éves fiatalember halálos balesetet szenvedett.15 16 Az emlékműnél 2002 óta rendszeresen megemlékeznek Tolna-megye közúti baleseteinek áldozatairól, és egy táblát is elhelyeztek mellette, amelyen feltüntetik (1963 óta) hogy a megyében évente hány személy veszítette életét közúti balesetben.11’ Egy 1936-ban megjelent újságcikk arról tudósit, hogy Astrid belga királynő életét veszítette egy autóbalesetben, s a hozzátartozók a baleset helyszínén keresztet, illetve kápolnát állítottak: „Astrid királyné emlékére. Mindenkit megdöbbentett annak idején a hír, hogy Astrid belga királynő autószerencsétlenség áldozata lett. Az egyaránt kiváló keresztény feleség és anya, a katolikus nő igazi mintaképe volt. Családja a katasztrófa helyén most egy keresztet és egy kápolnát építtet a királynő emlékének.” (Sajó-vidék. Az Újság 1936. január 4., 5. p.) Egy alapos kutatás során valószínűleg sokkal több adatot tudnánk felsorakozatni annak szemléltetésére, hogy jóval korábban és sokkal nagyobb számban állítottak halálhelyjeleket a balesetek helyszínén, mint azt eddig feltételeztük. Mivel a közlekedési halálhelyjelek tudományos kutatása aránylag új keletű, s kezdeteit gyakorlatilag az 1980-as évek végére datálhatjuk, a rendelkezésre álló aránylag hézagos kutatási eredmények alapján már csak nehezen rekonstruálható, hogy mikor, s vajon a társadalom alsóbb rétegeinél is megjelente ez a szokás. Az általam kutatott területen több olyan emlékjelről is van tudomásom, amelyeket szerencsés kimenetelű balesetek emlékére állítottak. A Párkányhoz közeli Béla és Ebed településről is rendelkezem erre vonatkozó adatokkal. Bélán a helyi földesúr 1939-ben egy Szent Kristófot ábrázoló emlékoszlopot állított hálából, hogy fia szerencsésen túlélt egy autóbalesetet.17 Ebeden a község ravatalozója előtt áll egy fekete márványból készült feszület, amelyen a következő felirat olvasható: 1942 junius 21./ÁLLÍTATTA/ JÓZSEF KIR. HERCEG TÁBORNAGY. A kereszt eredetileg a település északkeleti határrészében állt, a helyiek szerint ott szenvedett balesetet József herceg. Az adatközlők egyik része szerint a közlekedési eszköz hintó volt, mások szerint gépkocsi. Mivel sértetlenül túlélte a balesetet, hálából állíttatta a keresztet.18 19 A Komárom melletti Gadócon 1936-ban kőből készült nagy méretű keresztet állítottak a szülők hálából, hogy 6 éves kisfiúk, akit elgázolt egy autó, szerencsésen felgyógyult a balesetből. A hálakeresztből később haláljel lett, ugyanis 1945-ben Komárom bevételekor egy felrobbanó gránát az említett kisfiú és testvére halálát okozta.1'' 15 www.geocaching.liu 16 tolnamfrk-mbb.mindenkilapja.hu/?m=829916 17 Liszka József gyűjtése, 1994. Etnológiai Központ - Szakrális Kisemlék Archívum, Béla dosszié (vö. Liszka 2000, 146). 18 Vataščin Péter gyűjtése, 2009. Etnológiai Központ - Szakrális Kisemlék Archívum, Ebed dosszié. 19 A kereszten ma is megtalálható mindkét eseményre utaló tábla, valamint a két kisfiú fényképe is. 65
