Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Krónika
Geese Annabella könyvéről Baraca kicsiny gömöri falu, a szerző és a recenzens szülőfaluja. (Megjegyezném, hogy nevét - rövid írásmódja ellenére — az ott élők hosszan ejtik, azaz: Baracca, Baraccán, baracciak.) Szüleim, s más idősebb emberek gyakorta felemlegették néhai Hegedűs János, r. kát. plébánosnak a 30-as években tett jóslatát: Baraca cigányfalu lesz! Eme, beteljesedőben lévő jóslatnak az árnyékában nőttem fel magam is. * Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégek, Tisztelt Kollégák! Egy olyan könyvet mutathatok be, amely az említett jóslat hátterét, bonyolult összefüggéseit mutatja be. Szerzője Gecse Annabella, akinek ez a doktori munkája, amelyet a debreceni egyetemen védett meg. A recenzens szomorú! Szomorú, mert az a paraszti közösség, amelyben maga is felnőtt, s amely tagjának vallhatja magát, mára gyakorlatilag eltűnt, virtualizálódott. Mindaz, ami ebben a könyvben róla olvasható, már csak az emlékekben él. A recenzens vidám. Vidám, s örül, mert egy fontos és kitűnő munkát mutathat be. Van egy magyar szólás, miszerint Az ördög a részletekben bújik meg. Itt nincs esélye az ördögnek! Ez a könyv arra is jó példa, hogy széleskörű társadalmi folyamatokat hogyan lehet minden apró részletre kiterjedően, egy esettanulmány formájában bemutatni. A parasztságnak és cigányságnak az adott lokalitáson belüli kapcsolata a 18. század utolsó harmadában kezdődik, mégpedig a cigányság kierőszakolt letelepítésével. Baracci, mulyo-lány, Rózu volt a felesége kiváló mesemondómnak, akitől érzékletesebben talán soha senki nem írta le ennek a keserveit. Ez volt az első határ, amely leomlott. Formailag római katolikusok lettek. Ezzel a következő válaszfal is eltűnt. Hamarosan átvették a magyar nyelvet (a cigány nyelvet már nemzedékek óta nem beszélik), ezáltal egy következő határvonalat léptek át. A közeledés további jelét a választott rokonság, a komaság intézménye jelentette. A kezdeményezők a cigányok voltak - de az elfogadásról se feledkezzünk meg! (Édesapámnak is volt cigány keresztgyermeke.) Mára Baracán gyakorlatilag megszűnt a területi szegregáció. S megkezdődött a társadalmi kiegyenlítődés utolsó fázisa, a vérségi összeolvadás is. A folyamat konfliktusoktól korántsem mentes, ám összességében impozáns és látványos. A könyv ennek a folyamatnak azon, 20. századi szakaszait elemzi, amelyek a tudomány eszközeivel elérhetők. A munka gerincét három fejezet alkotja: 1) A falu társadalmi jellemzői a 20. század első évtizedeiben, 2) A település életére ható külső tényezők, 3) A mai etnikai kép kialakulása. Ezeket a Bevezetés és Összegzés keretezi. Szerves réf N T E R E T H N I C A 10 Gecse Annabella Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében 249
