Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Könyvismertetések, annotációk
a nürnbergi Germán Nemzeti Múzeumban megrendezett, „Mi a német?" című kiállítás megvalósítása közben, mintegy annak melléktermékeként keletkezett. A szerző először a „tipikus német” hétvégi szabadidő tevékenységeket tekinti át, amelyek, mint (várható módon) kiderült, történetileg változnak: az 1960-as évek németjeinek szombati foglalatossága az utca felsöprése és a kádfürdő volt, ami az 190-es évekre autómosásra változott. Az 1980-as évek németjei szombat esténként egy televíziós szórakoztató kvízműsor előtt ültek, míg viszont ma szombatonként a bevásárlás jelenti a fő elfoglaltságot. Igen: szórakozást. A szerző azt követi nyomon, miként nyilvánulnak meg a németeknél azok az elfoglaltságok (IKEA, Baumarkt, Hornbach stb.), amelyek a világ bármely részén realizálódhatnak. Ennek a kis esettanulmánynak a tükrében végezetül magának a kiállításnak a koncepcióját is bemutatja. Az öt tematikus egység (Vágyakozás; Szellem; Hit; Karakter; Haza) köré vélt vagy valós német (vélten vagy valósan német) etnikus specifikumokat sorakoztattak föl a rendezők. A Vágyakozás témakört például további három speciális egységre bontották: Vágyakozás a mélység iránt (ezt a mély és sötét német erdőkkel illusztrálták); Vágyakozás a messziség iránt (itt elsősorban a németek közismert Itália utáni vágyakozásának lenyomatait láthatta a közönség); Vágyakozás a nagyság iránt (a többi között Hitler mellszobra jelképezte ezt a tulajdonságot). Noha nem vagyok benne biztos, hogy az elméleti szintű definíciókon túlmenően valóban, a valóságban is létezik-e etnikus specifikus, Matthias Hamann írása, s főleg az általa bemutatott kiállítás, nyilván hozzájárult (hozzájárulhat) a problémafölvetésscl egyidejűleg feltörő kérdések megválaszolására is. De legalábbis szabatos megfogalmazásunkra... Kovács Éva - Vajda Júlia: Mutatkozás. Zsidó Identitás Történetek. Budapest: Múlt és Jövő Kiadó 2002, 311 p. /Múlt és Jövő Könyvek/ ISBN 963 9171 83 2 L. Juhász Ilona Kovács Éva és Vajda Júlia az identitáskutatás elismert szaktekintélyének számítanak, számos külföldi tudományos lapban jelentek meg írásaik. Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) című kötete a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában jelent meg 2004-ben. A két szerző többéves közös kutatásának eredményeként született meg Mutatkozás. Zsidó Identitás Történetek című kötet 2002-ben. A kötetben a magyarországi zsidó identitást, illetve annak a rendszerváltozás utáni változását, azaz „átstrukturálódását” vizsgálta a két szerző Gabriele Rosenthal és Wolfram Fischer-Rosenthal által kidolgozott módszer segítségével. A módszer lényege, hogy segítségével az interjú során tudattalan tartalmakat tárhatja fel a kutató. A kutatást kiterjesztették a Magyarországot egykor elhagyó zsidókra, illetve azok leszármazottaira is. Fontos kiemelni, hogy a kötet nem egy-egy szerző által megírt külön-külön fejezetekből áll, hanem közösen megirt fejezetekről van szó, egy zsidóból és nemzsidóból álló szerzőpáros közös gondolatairól. A rendszerváltozás olyan sorseseménynek számit, amely nagy mértékben képes volt átstrukturálni az 1989 előtti múltat. Az egykor jelentésnélküliként megélt események a megváltozott jelenben már új struktúrába szerveződnek, s ettől megváltozott jelentésük is. Jelent formáló és jövőt meghatározó jelentést kaptak, ahogyan a szerzők is megfogalmazták: „A sorsesemény olyan jelenre utal, amely soha nem volt jövő. Értelmezésünkben e soha-nem-voltjövő jelenből tekintünk vissza e soha-nem-lesz-jelen, illetve soha-nem-lesz-múlt jövőre.” A kötetet két fő részből áll: a Bevezetés, valamint a Történetek c. fejezetekből. A Bevezetés két alfejezetre tagolódik: Elbeszélés, identitás és értelmezés, valamint Magyaror-217
